Anyanyelvből vetélkedtek Széphalmon

Sátoraljaújhely-Széphalom - Széphalomban rendezték az „Anyanyelvi játékok, játékos anyanyelv” országos döntőjét.

A széphalmi A Magyar Nyelv Múzeuma adott otthont március 8-án, pénteken az Anyanyelvi játékok, játékos anyanyelv, Wacha Imre emlékére című vetélkedő országos döntőjének, amelyet az Anyanyelvápolók Szövetsége és a Petőfi Irodalmi Múzeum – A Magyar Nyelv Múzeuma rendezett általános és középiskolás diákoknak.

A kistestvér

Az ötödik alkalommal megrendezett versenyre az országos döntő nem is illik igazán, hiszen már évek óta több felvidéki iskola is benevezett a versenyre, és idén egy kárpátaljai csapat is eljutott a döntőbe, hogy rögtön a harmadik helyen végezzenek. A korábbi évektől eltérően idén mindkét kategóriában 5-5, egyenként négytagú csapat versenyzett egymással.

A megnyitóban Juhász Judit, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnöke egyebek mellett elmondta, ez a verseny az évek során az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati verseny kis testvérévé vált, amely egyre népszerűbb itthon és a határon túli magyarlakta területeken egyaránt.

Szamosvölgyi Péter, a házigazda, Sátoraljaújhely polgármestere beszédében emlékeztetett arra, Széphalomban Kazinczy Ferenc öröksége kötelez minden magyart arra, hogy ápolja és szeresse anyanyelvét, amely a magyarság megmaradásának egyik fő alappillére.

Csavaros fordulatok

A verseny egyik fő szervezője és lebonyolítója, Brézai Zoltán, az Anyanyelvápolók Szövetségének elnökségi tagja elmondta, örömére szolgál, hogy Juhász Judit az Édes anyanyelvünk verseny kis testvérének nevezte ezt a vetélkedőt, ahol a magyar nyelv változatosságára, játékosságára helyezik a hangsúlyt.

– Számomra nem csupán az a fontos, hogy határainkon belül egyre népszerűbb ez a verseny, amelyet öt éve indítottunk útjára, hanem az is, hogy az elszakított területeken élő magyarok is kedvet kaptak ahhoz, hogy kipróbálják magukat ebben a versenyben, hiszen ez is egy nagyon fontos szelete a magyar nyelvnek. A magyar az a nyelv, amely szinte kifogyhatatlan a leleményekből, a játékosságból. Mi is – akik a feladatokat készítjük elő a versenyekre – meglepődünk olykor, milyen újdonságokkal, csavaros fordulatokkal lep meg minket a nyelvünk, különösen, amikor a tájszavainkkal ismerkedünk – mondta a verseny előtt Brézai Zoltán.

Darabonca és dulló

Ez utóbbira bőven volt példa, különösen a középiskolások versenyén, ahová a címvédő révkomáromiak és a tavalyi második helyezett miskolciak mellett egy sárospataki, egy sátoraljaújhelyi és egy beregszászi középiskola jutott. Aki tudja, mi a darabonca és mi fán terem a dulló, biztos kapásból rávágja: hogyhogy mi, az első a talicska, a másik meg a kályhacső, de vélhetően ezen tudásnak kevesen vannak birtokában. A gimnazisták kedvesek, felkészültek és talpraesettek voltak, végig nagyon szoros versenyben voltak egymással a 11 feladat során, amelynek keretében a tájszavak mellett biztos ismeretekkel kellett rendelkezni a rokon értelmű szavak körében, a közmondásokat és szólásokat sem ártott ismerni, a magyar költők idézeteiről nem is beszélve, és az sem ártott, ha gyakorlottak voltak a szituációs játékokban is.

A középiskolások versenyében a tavalyi győztes révkomáromi Selye János Gimnázium megvédte címét, és 2018 után ismét második lett a miskolci Avasi Gimnázium csapata. A bronzérem a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési Intézetének jutott, a negyedik a sárospataki Árpád Vezér Gimnázium és Kollégium lett, az ötödik hely a sátoraljaújhelyi V. István Katolikus Szakgimnázium és Gimnáziumnak jutott.

ÉM-BG