A Hernád szép madárvilága

A helyi természetvédelmi egyesület mesterséges odúk kihelyezésével és a fészkek rendszeres látogatásával kíséri figyelemmel és segíti az énekes és a ragadozó madarak életét a Hernád völgyében. Tevékenységét gyerekek számára meghirdetett odúlátogatással, madárgyűrűzéssel és egyéb környezeti nevelést érintő programokkal köti össze.

– Két évvel ezelőtt tavasszal körülbelül tíz mesterséges odút helyeztünk ki. Idén pedig néhány hete odúellen­őrzést tartottunk az óvodásokkal, amit azért fontos ismételni, mert ha valamelyik leszakad, akkor a vaddisznók kitúrják – mutatta be Bereczky Attila, az Alsódobszai Hernádmenti Természetvédelmi, Kulturális és Sport Egyesület elnöke. – A leggyakoribb madár, amit találtunk, a házi veréb volt, de találkoztunk széncinege fiókákkal és csúszkákkal is. A kicsiknek hatalmas élményt jelentett, hogy kézben foghatták ezeket a madarakat. Aztán meg is gyűrűztük őket, hogy később is nyomon követhessük útjukat, és tudjuk, hogy meddig élnek.

Majdnem kipusztult

A uhu a világ legnagyobb bagolyfaja, amely szívesen fészkel az aljzatra.

– A nagyobb gyerekekkel a Tátorján tanösvény mentén a Hernád völgyében kirándultunk, 14 kilométer hosszan Alsódobszától Szentistvánbaksáig. Az Óhernád jelentős természeti értékekkel bíró vízi élőhely. A tanösvény pedig az egyedülálló tátorján növényről kapta a nevét, amely ma már csak néhány helyen nő. Sétánk része volt egy uhufészek ellenőrzése. Tulajdonképpen nem valódi fészekről van szó, mert a baglyok gyakran az aljzatban kaparnak ki maguknak költőüreget és a táplálékmaradványokból, amit visszaköpnek alakul ki a lakhelyük, ahová letojják a tojásaikat. A nyolcvanas években majdnem a kipusztulás szélére került a faj. Németországból hoztak be madarakat, és azokat telepítették le Magyarországon, de mostanra stabilizálódott a hazai állomány, 80–100 egyed körül van. Tavaly patkányméregtől elpusztult egy tojó az országban, azóta különösen elővigyázatosak vagyunk. Nálunk két fiókát simogathattak meg a gyerekek. Az uhu elsősorban az észak-magyarországi területeket kedveli: a Zempléni-hegységben található nagy számban, de a Bükkben, Mátrában és Börzsönyben is előfordul – értesültünk.

Nem zavarja a hó

Nagy a verseny a fészkelőhelyekért a ragadozó madarak között.

– A tanösvénytől nem messze rétisasfészket is találhatunk, amiben idén növekedett fel az első fióka. A rétisas legnagyobb fészkelő madarunk, és visszatelepítésével szintén a nyolcvanas évek után akkora sikert értek el, hogy az egykori szegényes állomány ma 300 párra rúg. A saspár decemberben elkezdi a fészekrakást, és még rendszerint hó esik januárban, amikor a tojó letojja az első tojást. A hím pedig hordja neki költés közben a táplálékot. A Hernád völgyében élő fiatal pár három éve telepedett meg a vidéken, de kezdetben valószínű, nem álltak készen a családalapításra, mert hagyták, hogy első évben egy egerészölyv, a másodikban pedig egy uhu a fészkükbe tojjon – mondta Bereczky Attila.