Az áldozatokra emlékeztek

Hetvenöt éve, 1944. június 2-én érte a legnagyobb bombatámadás Miskolcot a második világháborúban – a szomorú évfordulóra emlékezett hétfőn a Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség Miskolci Csoportja a a Miskolc-Belvárosi Nagyboldogasszony Görögkatolikus Székesegyházban és a mellette lévő kopjafánál.

– Mi miskolciak ezer esztendő óta élünk ezen a területen. Rengeteg elemi csapást éltünk át tíz évszázadon keresztül (...), de a pénteki terrortámadáshoz hasonló veszedelmet még nem értünk meg – idézte Somorjai Lehel történész néhai Honti Béla helyettes-polgármester beszédét, melyet 1944. június 4-én, a Tetemvári piactéren mondott, az áldozatok búcsúztatásakor.

Somorjai Lehel felelevenítette a második világháború főbb történéseit, részletesen beszélt a hetvenöt éve történtekről, majd kijelentette: a város lakosságának kötelessége emlékezni a bombatámadás áldozatokra, „remélve, hogy ilyen soha többé nem fordul elő sem hazánk, sem városunk életében”.

Kétszáz halott

A Miskolcot 1944. június 2-án ért bombatámadás a „Frantic Joe” hadművelet része volt, mely Magyarország egyik legfontosabb vasúti csomópontjai ellen irányult. Ennek részeként három hullámban, körülbelül kétszáz tonna robbanóanyagot dobtak le a városra.

Az elsődleges célpont a Tiszai melletti rendező pályaudvar volt, viszont a történelmi adatok, beszámolók szerint a bombázás helyét megjelölő füstsávot elsodorta a szél. Emiatt a Semmelweis kórház környéke és a Népkert, a mai Vörösmarty lakótelep, a Búza tér és a Zsolcai kapu is kapott bombákból.

A bombázás következtében négyszázhúsz ember megsebesült, több mint kétszázan meghaltak. Az áldozatok között sok volt a tizennégy éven aluli gyermek. Százhatvan lakóház összeomlott össze, hatszáz megrongálódott: a támadásban elpusztult a járványkórház, romokban volt a vásárcsarnok, megsérült az Erzsébet kórház és a Tiszai pályaudvar, a rendező pályaudvar épületei pedig elpusztultak.

A szövetséges légierő őszig még három alkalommal támadta Miskolcot. Augusztusban kétszer újból a pályaudvarok voltak a célpontok, míg 1944. szeptember 13-án Diósgyőrre hullott több száz bomba. Az a támadás negyvennégy áldozatot követelt.

Fejet hajtottak

A Miskolci Görögkatolikus Általános Iskola műsorát és a gyászszertartást követően a koszorúzással folytatódott.

Az áldozatok emlékét őrzi a Szondy Sándor miskolci fafaragó szobrász által készített kopjafa, amelyet 1994-ben a bombázások ötvenedik évfordulóján állítottak a Búza téren. A megemlékezés végén itt hajtott fejet Pfliegler Péter alpolgármester és Papp Ferenc városi kulturális főtanácsos. Koszorút helyeztek még el a szervező Doni Bajtársi és Kegyeleti Szövetség miskolci csoportjának, valamit egyéb szervezetek képviselői.