2019.06.15. 08:00
Tizenegy hét iskola nélkül: hatásosabb lenne a rövidebb szünet?
A nyári vakáció a leghosszabb iskolai szünet – egyes vélemények szerint talán feleslegesen ilyen hosszú.
Miskolci Szabó Lőrinc Általános Iskola, 4.n osztály
Fotó: Ádám János
A legnépszerűbb latin szavak nyár eleji toplistáját minden bizonnyal a vakáció vezetné. Külön aktuális ez ma, hiszen ez a 2018/2019-es tanév utolsó tanítási napja. A tanévben tanulással töltött napok száma 179-181 volt az intézmények jellegétől függően. A következő tanév szeptember 2-án kezdődik, így 78 napnyi kötetlen, iskolamentes idő várja a diákokat.
2011-ben világszerte felmerült a kérdés, hogy nem lenne-e egészségesebb a rövidebb szünet. Az évtized elején Franciaországban napvilágot látott az oktatásügyi javaslat, ami úgy próbálta a diákok lemorzsolódását csökkenteni, hogy 38 hetesre növelte volna a tanévet a nyári szünet kárára. Arról, hogy ez milyen hatással van a gyerekekre, megoszlanak a vélemények.
„Az éves tananyag olyan szinten tömény, hogy jó megoldásnak tűnhetne széjjelebb húzni a tanulmányi időszakot, mégsem gondolom ezt igazán szerencsésnek. Egyrészt szükség van egy nagyobb tanulásmentes időszakra a diákok életében, amit bármi mással tölthetnek, mint a történelem, irodalom vagy matematika. Másrészt a nyár maga egy olyan időszak, ami elviselhetetlenné teszi a tanteremben való koncentrációt. A legtöbb intézmény nem légkondicionált, a nagy hőségben pedig jelentősen csökken a gyerekek figyelmi teljesítménye” – mondja Bánóczi Beáta gyermekpszichológus.
Nem csak a pihenés a lényeg
Arra is felhívja a figyelmet, hogy a nevelési tanácsadóban a tanulási nehézség gyanújával beküldött gyermekekkel IQ- és figyelemtesztet vesznek fel, ami másfél-két órát vesz igénybe, de a vizsgálat közepe felé már gyakran kell szóban biztatni a gyerekeket. A teljesítményszorongók gyakran pont ekkortájt kezdenek belejönni és jobb eredményeket produkálni, de a figyelmi nehézségekkel küzdő, motiválatlan fiatalok egyre rosszabb pontokat szereznek a későbbi feladatokon. A pszichológus szerint az óvodásoknál előfordul, hogy több szünetet is tartanak, nehogy a fáradtság miatt jöjjön ki rosszabb eredmény.
Az egyik fontos szerepe a nyári szünetnek a tanulásból való feltöltődésen kívül az élményszerzés. A középiskola végéig a tanulók mégiscsak gyerekek, akiknek táborokra, nyaralásra, világlátásra, közösségben kötetlenül eltöltött időre van szüksége, erre pedig tanév közben nem igazán adódik lehetőség.
„Általános iskola végéig a gyermeklét rendkívül fontos része, hogy van egy hosszú időszak, amikor nincs suli, és csak a felhőtlen játéknak és szórakozásnak lehet élni, középiskolában és egyetemen pedig ez remek alkalom a nyári munkavállalásra is. A fiatalok összespórolhatnak valamennyi pénzt drágább eszközökre (telefon, laptop) vagy utazásokra, emellett pedig a munka világával és a felnőtt léttel is egyre közelebbi kapcsolatba kerülnek, így nem olyan hirtelen a váltás a tanulmányok elvégeztével” – véli Bánóczi Beáta.