Almafaló alpakák a Barát-hegyen

A várostól mintegy fél óra sétára egy igazán különleges birodalomba csöppenhetünk.

A fák ölelésében szinte harapni lehet a csendet – már ha épp nem kergetőznek kacagva a táborozó gyerekek, vagy nem zakatol valami munkagép. A majorság ugyanis folyamatosan fejlődik, alakul, formálódik és szépül. Az erdő nyugalmában egy pezsgő, lüktető közösség bújik meg, mégis derűt árasztva, minden szegletében béke honol, úgy érzi az ember, hogy hazaért. A hatalmas kemence mellett fekete kutya ásít. Kóbor volt, de ott ragadt, hát befogadták. Immár ő is a csöppnyi állatfarm lakója. Ugyanis egy lóhoz, két szamárhoz, két alpakához, nyolcvan kecskéhez, három sertéshez, tizenkét nyúlhoz, egy baromfiudvarhoz, teknősökhöz, aranyhalakhoz, kutyákhoz, cicákhoz csatlakozott Bözsi, a kóbor keverék szuka.

Mi most Pumuklit és Cleopátrát, a két terápiás alpakát látogattuk meg, de beszippantott bennünket a majorság, majd két órát kószáltunk, hogy felfedezzük a területet.

Amikor odaértünk, táborozó gyerekek foglalkoztak az alpakákkal, egy mini akadálypályán vezették az állatokat, néhányan pedig a kosárhintában ücsörögve nézték, ahogyan a többiek összeszoknak Cleopátráékkal. Az alapítvány nemrégiben nyitotta meg vendégházát a főépület felső szintjén, ahová bárki foglalhat szállást: kirándulók, túrázók, pihenni vágyó társaságok, de táborozásra, csapatépítő tréningekre is van itt lehetőség. A gyerekek is táborozni jöttek, hogy jobban megismerjék ezt a világot.

Az intézményben alapvetően értelmileg akadályozottak, halmozottan sérültek és autizmus spektrum zavarral élők laknak, akik itt élik mindennapjaikat, a majorság pedig rehabilitációs farmként működik. Ennek keretében kertészettel, erdőgazdálkodással és állattartással foglalkoznak, az állattartás alapját a kecskék képezik. A tejüket feldolgozzák, a helyi sajtkészítő műhelyben pedig kézműves finomságokat készítenek belőle. A rehabilitációs programban az állatok is szerepet kapnak, a bentlakók és az érdeklődők elsősorban a Magyarországon egyedülálló alpaka-terápián vehetnek részt. A terápia több lépcsőből áll: először óvatosan megismerkednek az állattal, megetetik, megsimogatják, majd kísérővel sétáltatják őket, utána önállóan, végül pedig egy akadálypályán kell végigmenniük az alpakával. Hasonló foglalkozásokat tartanak lovakkal is, de aki egyszerűen kikapcsolódásra és lelki feltöltődésre vágyik, annak érdemes bemerészkednie a kiskecskékhez, a kíváncsi apróságok hamar odaszaladnak és megvizsgálják a látogatót, de nem szabad kihagyni a csacsik megszeretgetését sem.

Az alpakák különben nagyon türelmes, kedves és kezes jószágok, nem utolsósorban pedig mókásak a kócos „hajukkal” és vicces szokásaikkal, mint a nemtetszés kifejezésére szolgáló köpködés. Az almáért pedig egyenesen odavannak! Olyannyira, hogy a bánatos szemű szamaraknak alig maradt belőle. Sebaj, legközelebb hozzájuk megyünk előbb.