Ládából mosolyog a Gönci kajszi

Miért egyedülálló a Gönci kajszibarack illata, íze és zamata? És miért kell szüret idején sátrat verni a gyümölcsösben? Mindezt a napokban tudtuk meg, amikor ellátogattunk a Gönc határában fekvő Tamók-dűlőbe. Itt találkoztunk Szalóczy Tiborral és feleségével, Szalóczyné Sivák Melindával. A dűlőben mindenütt szorgos munka folyt, hiszen a fák roskadoztak az ízes gyümölcstől. Tibor és Melinda pedagógusok a gönci általános iskolában. Azt mondják, másképpen nem is tudnának szüretelni, hiszen a kajszi érése épp a nyári szünet idejére esik. Munkával teli három hét.

Sok törődést és odafigyelést igényelnek a fák egész évben.

A sok munka eredménye

– Százötven fánk van, három sorban – kalauzol bennünket Tibor. A sorok között ott áll az autójuk, hozzá utánfutót kapcsoltak, melyben már a teli ládák sorakoznak. Az egyik fa mellett létra és a szürke vödrök, mind a barackszedés eszközei. – A gyümölcsösünk 75 százaléka Gönci kajszi, a többi magyar kajszi és Ceglédi óriás. Csak mutatóban van egy francia barackfánk és egy Szegedi mamutunk. A Gönci kajszi azért különleges, mert virágzás idején a legjobban vészeli át a hideg hajnalokat, nem fagy le a virága. Az idén volt mínusz 7 fok is tavasszal, de szerencsére nálunk nem okozott kárt. Igaz, kijöttem füstölni, ami néhány fokos hőmérséklet-emelkedést jelent – sorolja Tibor. Mert bizony a barackosnak nemcsak a gyümölcsét kell élvezni. Sok törődést és odafigyelést igényelnek a fák egész évben. Ősszel trágyázni kell őket, aszály idején pedig locsolni. A csemeték még több locsolást igényelnek, és akkor kell kialakítani metszéssel a fa koronáját is. Amikor pedig a gyümölcsök elkezdenek növekedni, a túlterhelt faágakat alá kell támasztani, hiszen a megnövekedett súly letöri őket.

Azt már Melinda meséli, hogy Göncön van két csorgónak nevezett forrás, ami csodával határos módon még a legnagyobb aszály idején sem apad ki. Régen ezekből itatták az állatokat, ma pedig a gazdák veszik nagy hasznát, hiszen annak vizével locsolnak, ahogy Tibor és Melinda is. Vízzel teli tartályt húznak ki a gyümölcsösbe utánfutóval, és megöntözik a barackfákat. Ha nem tennék, egy részük biztosan kiszáradna.

Még Csongrádból is

Ilyenkor, szüret idején pedig megnő a forgalom a barackosban. Veszik és viszik az étkezési barackot, a befőznivalót, a lekvárnak valót, később pedig a cefrének valót. És nemcsak a megyéből jönnek a vásárlók, hanem akár Csongrád megyéből is. Elvisznek 20–30 kilót, és ízletes lekvárt főznek belőle.

– Aki pedig első osztályú gönci barackpálinkát akar, az hibátlan, érett barackot vásárol cefrének is, mert abból lesz a jó, zamatos, minőségi itóka – jegyzi meg Tibor. Ő pedig igazán tudja, hogy kell kiváló pálinkát készíteni, hiszen többször nyerte már el a Gönci Pálinkafesztivál pálinkaversenyének első díját, de nemzetközi érmei is vannak. És nemcsak barackból főzi a remek párlatokat, hanem kertje szinte minden gyümölcséből. Melinda konyhájában pedig már a szüret első hetében üvegbe kerültek a barackok befőtt vagy lekvár formájában, de aszalt gyümölcsöt is készített.

Harminc mázsa

Azt is megtudjuk, miért nincs párja a Gönci kajszinak.

– Az itt található vulkanikus talaj és egyedülálló mikroklíma adja a gyümölcs különös zamatát. Sokan próbálták már máshol elültetni a Gönci kajszit, de az nem hozta meg a várt eredményt. Mert kiváló gyümölcs csak ezen a vidéken terem – magyarázza Tibor. Hozzáteszi: az idén már leszedtek 30 mázsa barackot, és legalább még ennyi van a fákon, ha nem több.

A gazdákra azonban még egy komoly feladat vár. Megvédeni a fákat és a termést. Mert sajnos vannak olyan emberek, akik dolgozni nem szeretnek a dűlőben, de szüretelni annál inkább. Így aztán gyümölcsérés idején Tiborék is „kiköltöznek” a fák közé. Sátorban alszanak, hogy fülön csípjék a tolvajokat. Mert az elmúlt években többször is volt lopásra példa. Lerázták, leverték az éretlen barackot, nem kímélve a fák ágait. De még a csemetéket is meg kell védeniük, mert a hívatlan vendégek kihúzgálják, és féláron eladják őket. Amikor pedig Tiborék krumplit ültettek a sorok közé, ősszel a tolvajok felhúzgálták a bokrokat és elvitték a termést. Ilyenkor, szüret idején azonban a rendőrök sűrűn járőröznek a barackosok környékén.

Jótékony gönci lekvár

A Gönci kajszinak közösségépítő ereje is van. Melinda mesélte el lapunknak, hogy a gönci katolikus plébánián minden évben jótékonysági baracklekvárfőzést rendeznek. Az atya megáldja a barackot, amit a hívek ajánlanak föl, majd kezdődik a közös lekvárfőzés. Ki üstben, ki bográcsban, ki pedig fazékban rotyogtatja. Ha elkészült, üvegekbe töltik. Másnap mise után lekvárversenyt rendeznek. Anélkül, hogy a hívek tudnák, kinek a lekvárját kóstolják, szavaznak, hogy melyik a legízletesebb. Végül az atya a lekvárt teológushallgatóknak és rászoruló családoknak ajánlja föl.