Óvodások a labirintusban

Egy körlabirintusnak indult, majd az egész olaszliszkai játszótér átalakításával zárult a Hello Wood tábor egyik liszkai projektje, méghozzá a helyi óvodások aktív közreműködésével.

Közös pont a hullám

A Hello Wood-projekt koncepciója egyszerű. Az ország építészeti egyetemeit összefogva négy év alatt a Tokaji történelmi borvidék mind a 27 települését felkeresve ott hagyják a táborozók a nyomaikat úgy, hogy egy kicsit át is alakítják az adott települést.

Az idei olaszliszkai történet onnan indult, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem diákjai elhatározták, a település központjában álló játszóteret alakítják át a legautentikusabb felhasználók, a helyi gyermekek igényei szerint.

Tavasszal Tokajban találkoztam először az egyetemistákkal, amikor a bemutatkozó rendezvény volt – mondja Bertáné Batta Magdolna, az olaszliszkai Kerekerdő óvoda igazgatója. – Azt hittem, a szokásos beszélgetés lesz, majd legközelebb nyáron találkozunk, de másként alakult, hiszen a pesti egyetemisták megkérdezték, mikor látogathatnának el az óvodánkba, mert szeretnének találkozni a gyerekekkel.

Az ígéretet pedig tett is követte.

Fantasztikus volt látni, ahogy ezek a fiatalok pár pillanat alatt meghódították a gyerekeket. Nyoma sem volt annak a gőgnek, amelyet néha lehet érezni, amikor a fővárosiak vidékre érkeznek – mondja az óvodavezető.

Az első pillanattól kezdve

Közbevetőleg érdemes megjegyezni, az építészek általában kreatív emberek. A kreatív személyiségek pedig játékosak, nyitottak; a nyitottak befogadóak, a befogadó típusú emberek pedig általában kedvesek, tehát jó néhány építészről elmondható, kedves ember.

Leguggoltak a gyerekek közé, mosolyogva biztatták őket, rajzolják le, mit szeretnének ők látni a játszóterükön. Az első pillanattól kialakult egy közös gondolkodás. A gyerekek nagyon lelkesen rajzoltak, és ha dicséretet kaptak érte, akkor csak nőtt a lelkesedés. Szinte valamennyi rajzban megtalálható volt a hullámvonal, akár csak egy csúszda képében is, ezért amikor már körvonalazódott, hogy ez legyen egy kör alakú labirintus, akkor felvetődött, hogy ne csupán egy vonalban lehessen benne körbe-körbe rohangálni, hanem a járófelület legyen egy ismétlődő hullámvonal. Az egyik kislány a tervet látva megszólalt: ha nincs rajta ajtó, hogy tudunk a kör belsejébe jutni, ezért került rá még egy nyílás.

Közös munka

A végrehajtásból sem maradtak ki az ovisok.

– Együtt döntötték el, milyen színek legyenek, mint ahogy azt is, csak belül fessék le a fát. A gyerekek még az alvásidőt is elkunyerálták, annyira nem szerettek volna lemaradni a közös munkáról. Együtt csiszoltak, együtt festettek, a próbafestés fadarabjaiból pedig az egyetemisták kisszékeket csináltak, és végül a homokozót, majd az egész játszóteret felújították és szebbé varázsolták. A gyerekeink végig nagyon élvezték a közös munkát, és naponta látom, egyre többen használják már a megújult játszóterünket – mondja Bertáné Batta Magdolna.