2019.08.16. 10:00
Megakadályozni nem, csak csökkenteni lehet a jég okozta pusztítást
Az országos jégkármérséklő rendszer sem tudta megakadályozni a károkat.
Így néz ki az automata jégkármérséklő berendezés
Forrás: ÉKN
Felvetődött a nagy jégverés után, hogy miért nem védte meg a településeket a tavaly beindított jégkármérséklő rendszer. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamaránál elmondták, kedden bizony működött a rendszer.
A talajgenerátoros jégeső-elhárítás lényegesen csökkenti a jégfelhőkben kialakuló jégszemek méreteit, lényegében megfelezi, jó esetben harmadolja, de nem tudja megakadályozni a zivatarfelhők kialakulását. A jégképződésbe való mesterséges beavatkozás nyomán ugyan több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de a kialakuló jégszemek mérete kisebb lesz. Kiemelték: a NAK nem jégmentesítő, hanem jégkármérséklő rendszert üzemeltet, amellyel csökkenthető az átlagos végső jégszem mérete. Nincs olyan technológia, amellyel teljesen kiküszöbölhető lenne a jégeső.
Az Agrárkamara tájékoztatása szerint augusztus 13-án 11 óra 54 perctől megyénk összes járásában – a sárospataki kivételével – be voltak kapcsolva a jégkármérséklő rendszer talajgenerátorai.
Kisebb méretűek
A kamara által üzemeltetett országos jégkármérséklő rendszernek köszönhetően az országban a legtöbb helyen csak elvétve fordult elő eddig dió nagyságú jég. Az idei május végi heves viharok során az országhatártól 80–100 kilométerre lévő romániai Zilahon és Nagybányán 5 centiméter átmérőjű jég hullott, a szerbiai Vajdaságban pedig még egy órával a vihar elvonulását követően is jégdarabok borították az utak szélét. Június végén pedig a szlovákiai Kassán pusztított jégverés: a 7 centiméteres jégdarabok beverték az autók szélvédőjét.
Ezzel szemben az idei, május végi heves viharokat itthon a jégkármérséklő rendszenek köszönhetően többnyire borsó és cseresznye nagyságú jégeső kísérte, csak néhány helyen fordult elő nagyobb, dió nagyságú jégméret. Így a pusztítás mértéke sokkal kisebb, és kevesebb a mezőgazdaságban okozott kár is.
Idén júniusig 1417 hektár jégkárigényt jelentettek be, míg 2018-ban, a rendszer indulásának az évében 3700 hektárra, 2017-ben, amikor még nem működött a jégkármérséklő rendszer, 7700 hektár volt a kár. A rendszer működésének első évében a rendszer több tízmilliárd forintnyi kárt előzött meg, a jégkárok hetven százalékkal estek vissza úgy, hogy az elmúlt három évtized legviharosabb tavaszvégének, nyarának voltunk elszenvedői. Az összes mezőgazdasági káron belül pedig harmadára esett vissza a jégkár aránya.