Úgy tűnik, álhír volt a késelés

Egy Facebookon terjedő poszt állítja, az Újgyőri főtértől a lyukóvölgyi Bányaüzem állomásig közlekedő buszon nemrégiben megkéseltek egy sofőrt. Egyes hozzászólók szerint a sajtó el akarja tusolni az esetet, ezért nem volt róla hír idáig. Kollégánk többször felhívta a rendőrséget az üggyel kapcsolatban, és feltettük kérdéseinket, de mindig ugyanazt a választ kaptuk: határozottan cáfolják, hogy történt volna ilyesmi. A hírt nekünk is elküldte egy olvasónk, ám azóta sem sikerült vele felvenni a kapcsolatot, nem reagált a kérdésinkre, üzenetünkre.

Gyakran hallani azt, hogy veszélyesebb útszakaszról van szó, amire nem szívesen vállalkoznak a sofőrök. Úgy gondoltuk tehát, hogy mi is felülünk a 16-osra, és leírjuk tapasztalatainkat. Természetesen egy utazásból nem lehet általános igazságokat levonni, de arra talán elég, hogy valamilyen képet kapjunk az itteni állapotokról.

Néha van „sivalkodás”

Az Újgyőri főtéren szálltunk fel a 16-os járatra. A délelőtt épp átvánszorgott a következő napszakba, a buszperonon kisebb tömeg gyűlt össze az árnyékban. A legtöbben tömött zsinórfüles szatyrokat szorongatva beszélgettek, vagy csak nézték a sziesztáját töltő, pihenő pályaudvart. A csuklótlan busz pontosan gördült be a megállóba. A felszállók hamar megtöltötték az utasteret – legfeljebb néhány ülés maradhatott csak szabadon. A szófoszlányokból kiderült, hogy ki vásárolt be a piacon, ki hagyta ott a munkáját, és ki jött be csupán bérletet venni a gyerekének a városba. Elindultunk. Az első megálló a piac, ahol körülbelül még tízen szálltak fel. Ezután nem voltak új felszállók, és hosszabb ideig a jelzőt sem nyomta meg senki. A sofőr számára a legnagyobb veszélyforrást láthatóan az út közepén közlekedő fiatalok jelentették. A Lyukó-völgy megállóhelynél körülbelül az utasok fele leszállt. A tájat nézve a völgy is változó arcait mutatta. Míg a Lackó-tanya környéke rendezettnek tűnik, addig a Cserepes ház elnevezésű megálló olyan hely, ahol nappal sem szívesen marad sokáig az ember: romos házak és bedőlt falú kalyibák váltják egymást, nehezen lelhető fel bármilyen infrastruktúrára utaló jel. Probléma azonban itt sincsen, a busz is kiürül, két megállót mentünk üresen. A Bányaüzemnél sem álltunk sokáig. A sofőr megfordult, és már indult is. A visszaúton jóval kevesebben szálltak fel, csöndesebb is volt a busz.

„Szokott lenni néha sivalkodás, sőt, nemrégiben le is köptek valakit veszekedés közben, de egyébként nemigen jellemző az ilyesmi” – mesélte nekünk egy idősebb hölgy, aki nagyjából kétnaponta szokott a járattal utazni. Végül rendben megérkeztünk az Újgyőri főtérre. Az út során se ellenőrrel, se rendésszel vagy rendőrrel nem találkoztunk. Bár egy kör alatt nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, semmilyen jel, susmogás vagy elcsípett szófoszlány sem utalt arra, hogy igaz lenne a késelős hír. Azonban így sem maradtunk „balhé” nélkül. A villamoson élénk szóváltás tört ki egy fiatal férfi és egy idősebb utas között, aki arra próbálta rávenni utazótársát, hogy mutasson neki jegyet vagy bérletet. Komoly fenyegetések hangzottak el mindkét részről. Az utasok közül többen is csatlakoztak a vitához, ami végül olyan hirtelen ért véget, ahogy kezdődött, példázva, hogy nem feltétlenül kell Lyukóbányáig buszozni a forrongó indulatokért.