Két kórház tart ellenszérumot

Egy olvasónk jelezte, tudomása szerint Füzér, Pálháza és Telkibánya környékén olyan hírek kaptak lábra, hogy szaporodott a viperapopuláció. Az állatokkal már a települések közvetlen közelében is találkozni lehet, sőt a pletykák szerint betelepítés is történt. A levél írója aggodalmát fejezte ki, hogy bár korábban még a körzeti orvosnál is lehetett kapni kígyómarás esetén ellenszérumot, ma már csak kórházakban lehetséges hozzájutni, és a helyiek sincsenek vele tisztában, hogy a bajban mi a teendő.

Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatósága határozottan cáfolta a betelepítés hírét.

– Sem most, sem a korábbi években nem végzett és nem is vett részt a nemzeti park keresztesvipera-visszatelepítési programban a térségben. Igazgatóságunknak arról sincsen tudomása, hogy bárki is végzett volna itt ilyen tevékenységet. Telkibánya, Füzér, Pálháza és Gönc vonzáskörzete a keresztes vipera természetes élőhelye. Munkatársaink által gyűjtött terepi adatok alapján nem tudjuk azt az információt sem megerősíteni, hogy növekedett volna a faj állománya a Zempléni-hegység bármely részén – közölte Szegedi Zsolt, az Aggteleki Nemzeti Park természetvédelmi őre.

A témáról egy, a szakterülettel foglalkozó biológus beszélt részletesen lapunknak.

Rejtőzködő állat

– Magyarországon kétféle viperafaj él, a keresztes és a rákosi vipera. Az Északi-középhegységben és a Zempléni Tájvédelmi Körzetben csak keresztes vipera fordul elő, ugyanakkor itt található a legnagyobb állomány belőlük – tudtuk meg Malina Tamás szakértőtől. – A szaporításokkal kapcsolatos legendák onnan eredhetnek, hogy a rákosi vipera védelmi programjához valóban tartoznak visszatelepítési feladatok, de ez a Duna–Tisza közére és a Hanságra vonatkozik. A keresztes viperát 2-3 évvel ezelőtt felvették a fokozottan védett fajok közé, ami azt jelenti, hogy az eszmei értéke 250 ezer forint. Ez az egyetlen olyan mérges kígyó, amelyik az északi sark­körön túl is megtalálható. Magyarországon leginkább a fás, bokros réteket, szedresek alját, erdőirtásokat, zsombékos, lápos részeket kedveli. A hideg évszakban elvermeli magát, és téli álmot alszik. Általában kora tavasszal ébred, ekkor van a párzási idénye, és késő őszig aktív. Kánikulában ismét lelassul. Mozgékony időszakában elég zsákmány­állatot talál: rágcsálókat, kisebb hüllőket, kétéltűeket, rovarokat.

Maradjunk az úton

A túrázás során felmerülő gyakorlati tudnivalókat is elénk tárta a szakember.

– Kirándulás alkalmával jobban tesszük, ha a kijelölt ösvényen haladunk, és nem térünk le róla. Mielőtt pedig leülnénk a fűbe, nézzünk körül alaposan. Ugyanakkor a kígyó érzékeli a talaj rezgését, és amikor közeledünk felé, nagy eséllyel eliszkol. Ha mégis összefutunk vele, ne piszkáljuk, ne fogjuk meg, hanem hagyjuk békén! A kígyómarás a hüllő védelmi reakciója, tizedmásodperc leforgása alatt megtörténik, és legtöbbször a végtagokat érinti. Mivel kistestű állatról van szó, általában kevés mérget juttat a szervezetbe, sőt száraz marás esetén egyáltalán nem fecskendez be semmit. Évente három-négyszer fordul elő súlyos baleset más nyugati országokhoz, például Svédországhoz, Angliához képest, ahol a jóval nagyobb állományhoz mérten több száz alkalomról beszélünk – tárta elénk a biológus.

Nyolc-tíz óránk van

A közhiedelemmel ellentétben a marást se kivágni, se kiszívni nem szabad.

– Korábban gyógyszertárak és körzeti orvosok is tarthattak ellenszérumot, de a jelenleg hatályos törvény miatt kizárólag intenzív osztállyal rendelkező kórházakban juthatunk ehhez hozzá. A szer allergiás reakciót válthat ki, ami kellő technikai felkészültség hiányában végzetes lehet. A borsodi régióban Miskolcon a megyei kórházban, illetve a Sátoraljaújhelyi Erzsébet Kórházban adhatnak be ellenszérumot, ami hazánkban lovak vérsavójából készül. A kígyómarás után a sebből finoman kinyomkodhatjuk a méreg egy részét, de egyébként ne csináljunk vele semmit! Huszonnégy óra leforgása alatt mindenképpen be kell adni az ellenszérumot, de 8-10 óra elteltével már kevésbé hatásos. A kezelést követően legalább egy napig kórházi felügyelet alatt kell maradni – hangsúlyozta Malina Tamás.

A szóban forgó települések polgármesterei is megerősítették, hogy a kígyómarásos esetek ritkák. Szebeni Endre, Pálháza polgármestere azt is elmondta, hogy ellenszérumot ugyan nem, de a viperamérget enyhítő infúziót a körzeti orvos is beadhat.