Mit bír el a vasúti pálya?

Negyedszázaddal ezelőtt naponta több szerelvény is megfordult az egyvágányos vasútvonalon, amely a megyeszékhelyen a Tiszai pályaudvart és a Gömöri pályaudvart kötötte össze a diósgyőri kohászat és gépipar területén működő nagyvállalatokkal.

A két miskolci pályaudvaron keresztül lényegében közvetlen összeköttetést biztosított a teljes hazai vasúthálózatba. Az itt közlekedő szerelvények egyrészt alapanyagot – szenet, vasércet – szállítottak a diósgyőri nagyolvasztó számára, másrészt gondoskodtak a késztermékek transzportálásáról is.

A termelés leépülésével együtt a forgalom is minimálisra csökkent, de a vasútvonal mind a mai napig létezik.

Karbantartás

A napokban nagyméretű vasúti munkagépek jelentek meg a szárnyvonalon. A Mésztelepnél lévő vasúti átjáróban két napon át félpályás korlátozás volt, aztán a Ruzsinszőlő dűlőn keresztülvezető vasúti felüljáró környékét zárták le.

A MÁV sajtóosztályán érdeklődésünkre szűkszavú választ kaptunk: a vonalon a megnövekedett teherszállítás biztosítása és fenntartása miatt végez karbantartásokat – sín- és aljcserét, vágányszabályozást – a vasúttársaság leányvállalata, a MÁV FKG Kft.

Már a megnövekedett teherfogalom is kitűnő hír, hiszen ez azt is jelenti, hogy az egyébként haldokló gyár területen mégiscsak működnek társaságok, amelyek a tehervonaton várják az alapanyagot vagy szállíttatják el megtermelt áruikat.

Most teherszállítás van

Az idősebbek emlékezhetnek rá, hogy ezt a vasútvonalat nem csak áruszállításra használták, egy-két kupés szerelvényekkel egyfajta munkásvonat is járt erre, munkába szállította a Tiszai pályaudvarra érkező dolgozókat a kohászatba, illetve a gépgyárba.

Nem először vetődik fel, hogy személyszállításra – egyfajta elővárosi villamos gyanánt – használni lehetne a vasútvonalat. Jó fél évtizede készült is egy olyan koncepció, amely számolt ezzel a lehetőséggel.

2014-ben készült az a megvalósítási tanulmány, amely Miskolc városi és elővárosi kötöttpályás közlekedési rendszerének fejlesztéséről szólt. Annak kapcsán jött szóba, hogy a Tiszai és az egyetem közé kellene villamost építeni, ehhez jó alap lehetne az ott húzódó említett vasúti vágány. A Tiszaira érkező több ezer egyetemistának így nem kellene busszal közlekedni a városon keresztül, hanem lényegesen gyorsabban és kényelmesebben juthatnának el az Egyetemvárosig, a vágányok ugyanis pár száz méterre vezetnek el az egyetem mellett.

A koncepcióban felvetődött, a Gömöri pályaudvar környékét is fejlesztenék közlekedési szempontból, és szó volt egy esetleges észak-déli villamosvonalról is.

Körvillamos lehetne

A Tiszai és környéke intermodális közlekedési központtá alakítása azóta is napirenden van, és gyakran esik szó a Gömöri pályaudvar térségének rendezéséről, amely segítene a Búza tér tehermentesítésében is. A tanulmány tartalmazta a körvillamospálya fejlesztését, amely meglévő vasúti vágány felhasználásával terjesztené ki a kötöttpályás közlekedési lehetőségeket a város délnyugati részére.

Ugyan mostanában nem esik erről szó, de a vasúti pálya karbantartása mégiscsak egyfajta biztatást jelent az ilyenfajta személyközlekedés hívei számára.