Vizsgálat eredményeként állítják: a lignit alkalmatlan lakossági tüzelésre

Címkék#levegő-tisztaságvédelmi terv #Sajó-völgy #Levegő Munkacsoport #levegőminőség-romlás #Zöld Kapcsolat Egyesület #szén #fűtőanyag #tüzelőanyag #lignit #F. Nagy Zsuzsanna #levegőminőség #tüzelésre alkalmatlan

A Sajó-völgyben tapasztalható romló levegőminőségi állapot javítása érdekében a helyi és országos környezetvédelmi szervezetek együttműködésével kampány indult az elmúlt évben.

Horváth Imre

Lignitminták

Forrás: Zöld Kapcsolat Egyesület

A Levegő Munkacsoport és Zöld Kapcsolat Egyesület a térség levegő-tisztaságvédelmi tervének felülvizsgálatát kérték és érték el, a Magyar Természetvédők Szövetsége Sajókápolnán szállópor mérést és szakmai műhelymunkát szervezett, legutóbb pedig az „Elosztó” projekt támogatásával a Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata megbízásából lakossági szénárusító helyekről szénminták beszerzése, majd bevizsgáltatása történt meg 2019. szeptemberében. Mint F. Nagy Zsuzsannától, a Zöld Kapcsolat Egyesület munkatársától megtudtuk, az akkreditált vizsgálatra egy céget kértek fel, amely a mintavételt, a vizsgálatot és a kiértékelését is elvégezte.

Elárusítóhelyeken mintavétel

„Olcsó, a legszegényebbek számára leginkább elérhető szénféleségeket vásároltunk, illetve szereztünk be. A Bükkábrány-Ózd vonalon található TÜZÉP-eken a helyben bányászott bükkábrányi, putnoki, felsőnyárádi szeneket, illetve egy kivétellel, német brikettet is vásároltunk. Sajókápolnáról és Ózdról is beszereztünk mintákat, ahol az elmúlt évben, szociális tüzelőanyagként, ingyen kapták a lakosok” – számolt be a vizsgálatról az egyesület.

A minták eredményei azt igazolják, hogy a lakosság számára tüzelőanyagként árusított és osztott lignit háztartási tüzelésre alkalmatlan, ugyanis alacsony a fűtőértéke, magas a hamu, és kén tartalma. A hátrányos helyzetű térségek lakói kényszerűségből mégis kénytelenek megvenni, hiszen jövedelmük nehezen engedi meg az ettől jobb minőségű fűtőanyagok beszerzését. Így például a bükkábrányi lignit brikett hamutartalma száraz állapotban 40% felettinek bizonyult, de a bükkábrányi és sajókápolnai lignité is 30% fölött volt. Ezzel szemben a német barnaszén értéke 3,9! Különösen aggasztó a hazai szénféleségek magas kéntartalma (3,29-4,60) a német termékhez képest, amely csupán 0,36% volt. A legrosszabb értéket a sajókápolnai minta mutatta, ezzel is alátámasztva az elmúlt években civilek által végzett levegőminőségi- és anyagvizsgálatok eredményét. Ahogy megírtuk, ez a bánya augusztustól már szünetelteti a tevékenységét, mivel nem volt gazdaságos a kitermelés.

Garantált terhelés

„Összefoglalva elmondható, hogy az ásványi nyersanyagok meghatározását szabályozó kormányrendelet szerint hat darab bevizsgált minta közül négy minta lignit, vagy szénnek nem nevezhető anyagnak minősíthető. Két minta széntartalma alapján ugyan megfelelő, azonban aggasztóan magas a kimutatott kéntartalmuk (Ózd/Felsőnyárád), holott ezeket a lakosság többnyire szűrőberendezések nélküli kályhákban égeti el. Károsodik a fűtőberendezés, a kén és szállópor terhelés garantált” – foglalja össze az egyesület a vizsgálat eredményét.

Egyben értetlenségüket fejezik ki, hogy míg bányászati tanirodalom csaknem száz éve tényként kezeli, hogy a lignit kizárólag erőművi égetésre alkalmas, addig a levegőszennyezéstől egyébként is szenvedő Sajó-völgyben mégis terjed a lignit lakossági értékesítése, mi több, egyes önkormányzatok szociális fűtéstámogatásként osztják a lakosság körében. Hozzáteszik: a térségre vonatkozó levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatára kötelezte az országos főhatóság a megyei kormányhivatalt. A megadott májusi véleményezési határidőig a Zöld Kapcsolat Egyesület, valamint a Levegő Munkacsoport is számos intézkedési javaslatot fogalmazott meg a helyben élő lakosságot és szakembereket is bevonva.

Ez idáig azonban sem egyeztetésre, sem a javaslatok megvitatására nem került sor, s a közérdekű környezetvédelmi információkat sürgető kérdésekre sem adott a környezetvédelmi hatóság választ.

Javaslataik is vannak

A Zöld Kapcsolat Egyesület anyagában jelzi: a földrajzi elhelyezkedésen és a meteorológiai körülményeken változtatni nem lehet, ezért a kibocsátó források körét kell az eddigiekhez képest jóval pontosabban meghatározni, és ennek tekintetében sürgős kibocsátás-korlátozó intézkedéseket kell hozni.

A megfogalmazott javaslatok közül néhány:

Az ipari kibocsátásokon túl a lakossági tüzelésben jelen levő olcsó, légszennyező lignit és barnaszén magas káros anyag (kéndioxid) és üvegház-kibocsátással jár. Tiltsák be a lignit tüzelőanyagként való értékesítését. Tiltsák be a völgyben az újabb lignit bányák nyitását és vizsgálják felül az ásványi nyersanyag minőségét szem előtt tartva a még működőket.

Piacfelügyeleti szervként a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat indítson vizsgálatot a lakossági forgalomba hozott szénféleségek ellenőrzése érdekében, vizsgálja ki a lakossági tüzelésre értékesített ásványi nyersanyagok mennyiségét, fajtáját, a felhasználás, hasznosítás módját.

A fogyasztóvédelmi hatóság vizsgálja meg a kereskedelmi forgalomban lévő tüzelőanyagok teljes körét (megfelelőségi tanúsítványok, származási bizonyítványok).

Vizsgálják felül az önkormányzatok szociális tüzelőanyag támogatási gyakorlatát, a lignitet, a magas kéntartalmú szeneket vegyék ki a támogatható tüzelőanyagok köréből.

A független szénbemérés eredményei egyértelműen mutatják, hogy a lakosság számára napjainkban árusított gyenge minőségű Sajó-völgyi szénféleségek egészség- és környezetkárosítóak. Ez is alátámasztja, hogy a lakossági fűtésből sürgősen ki kell vezetni a szenet, segíteni kell a tisztább fűtési módokra való átváltást. Indokolt egy támogatási alap létrehozása a hatékonyabb szigeteléshez és hatékonyabb tüzelőberendezések vásárlása érdekében, súlyozottan a hátrányos helyzetű, energiaszegénységben élő csoportok számára (utóbbiban akár 80%-os támogatással) – teszik hozzá.