„Az igazi tudomány népszerűsítése és az áltudományok elleni harc a feladat”

Negyven esztendővel ezelőtt – egészen pontosan 1979. november 30-án – alakult meg a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Területi Bizottsága, amelyet ma már leginkább Miskolci Akadémiai Bizottság – rövidítve: MAB – néven ismernek. Roósz Andrással, a MAB jelenlegi, de jövőre leköszönő elnökével a négy évtizedet tekintettük át, de a kétszer hároméves mandátum közelgő vége ürügyén a beszélgetés egyfajta számvetés is lett. Szó esett – többek között – arról is, miért tartja feladatának a MAB, hogy harcoljon az áltudományosság ellen.

Milyen gyökerekhez vezethető vissza a Miskolci Akadémiai Bizottság megalapítása?

Amikor fővárosi székhellyel megalakult a Magyar Tudományos Akadémia, a vidék nem volt annyira bevonva a szervezet életébe. Legalábbis szervezetileg. Természetesen voltak vidéki akadémikusok is szép számmal. Az 1961-es esztendő hozta meg az áttörést, a tudományos élet fejlesztése, kiterjesztése és segítése érdekében megkezdődött a területi bizottságok megalapításának folyamata. Előbb Szegeden, majd Pécsett, Veszprémben és Debrecenben, végül pedig 1979-ben Miskolcon alakult meg a területi testület: a Miskolci Akadémiai Bizottság. A területi bizottságok között felosztottak tizennyolc megyét, hozzánk Borsod-Abaúj-Zemplénen kívül Heves és Nógrád megye tartozik. Az alapelv az volt, hogy a vidéken élő és tudománnyal foglalkozó vagy a tudomány iránt érdeklődő embernek – nem mindenkinek kell feltétlenül tudósnak lennie – legyen egy összefogó szervezete, amely igyekszik lehetőségeket biztosítani az eszmecserére, bizonyos problémák megvitatására, tudományos eredmények népszerűsítésére. A MAB alakuló ülése 1979. november 30-án volt itt, az egyetemen. A miskolci Erzsébet téri patinás székházat 1984-ben kaptuk meg. Ez fontos állomás volt, hiszen fontos, hogy a maga fizikai valójában is megjelenjen az akadémia a nagyközönség előtt. Az épület egyébként 1896-ban épült a kereskedelmi és iparkamara számára, a második világháború után használta a megyei tanács, a megyei könyvtár és a múzeum is. Az épület eklektikus stílusú, amely megfelelt a XIX. század végi közízlésnek.

Az akadémiai szabályok szerint egy elnök két cikluson át, azaz kétszer három évig vezetheti a bizottságot. De ez nem volt mindig így. Miért?

A MAB első elnöke Zambó János akadémikus volt, aki egyébként a Miskolci Egyetemnek is rektora volt épp, amikor én ide jártam. Ő épp egy kivétel, hiszen tizenegy esztendeig vezette a MAB-ot. Akkor ugyanis még nem volt érvényben az a bizonyos kétciklusos szabály. Az akadémiai törvény rendelkezett aztán arról, hogy egy elnök két ciklusig maradhat. Véleményem szerint ez elegendő is. Ha valaki nagyon hosszú ideig vezet valamit, akkor óhatatlanul nagyon saját képére alakítja azt a szervezetet. Ez persze nem feltétlenül baj, de mindenképpen szükség van változásra, változtatásra mindenféle szervezetben.

Kik voltak a ciklusok vezéregyéniségei a MAB-ban?

Zambó János tizenegy éve az alakulásról, elfogadtatásról szólt. Utána jöttek sorra a kétciklusos elnökök. A következő elnöknek, Terplán Zénónak nagyon sokat köszönhet a MAB. Nagyon precízen, világos gondolkodással vezette a testületet. Ő kezdeményezte, hogy évente egy kiadványban foglalják össze a bizottság egyévi munkáját. Akkor még nem éltünk a számítástechnika világában, így komoly dokumentumértéke volt a munkának. Az ő idején indult el a MAB Klub, amely a tudomány eredményeit hivatott közvetíteni érthető nyelven a nagyközönség számára. Újabb hat esztendőre Kozák Imre következett. Az ő ideje alatt például, 1996-ban megalapítottuk a MAB-emlék­érmet, amelyet elsőként a két korábbi elnök, Zambó János és Terplán Zénó kapott meg. Az elnökök sorában 2002-ben Páczelt István következett. Az ő idejéből rendeget képi dokumentumunk van, mert nagy örömmel fotózott, aztán pedig kamerájával dokumentált szinte mindent. Lakatos István volt a következő két ciklus elnöke. Érdekesség, hogy az előző elnökök közül hárman a gépészet területén végezték tudományos munkájukat. Zambó János bányász volt. Lakatos István a vegyészet területéről érkezett, de a legfontosabb kutatási területe a kimerült olajkutak további hasznosítása volt, és ezt továbbra is nagy sikerrel műveli. Az ő idején hoztuk még közelebb a három megye felsőoktatási intézményeit a MAB-hoz. Az ő nevéhez fűződik a Széchenyi István Művészeti Akadémia megalakítása is.

Ezt követően, 2014-ben kezdődött el az ön elnöki ciklusa.

2014. november 20-án választottak meg elnöknek. Berkő Péter, Hir János és Loboczky János lett a három alelnök. Csák Csilla lett a tudományos titkár és Szabó-Tóth Kinga a klubtanács elnöke. Hir János alelnök helyére később Gréczi-Zsoldos Enikő került. Nyilván ez az a szűk hat esztendő, amelynek minden rezdülését a legmélyebben átéltem, így erről rendelkezem igazán mély tapasztalatokkal. Azt gondolom, hogy arra fektettünk a legnagyobb súlyt, hogy az embereknek elmondjuk érthetően a tudomány különböző ágainak eredményeit. Itt, rögtön jegyzem meg, hogy ez az, amire a jövőben még nagyobb hangsúlyt kell helyezni.

Az alapelvek között fontos helyen szerepel az áltudományosság elleni fellépés. Miért?

Én ezt úgy fogalmaztam meg, hogy fel kell lépni a tudomány köntösébe bújt áltudományos dolgokkal szemben. Mert ez nagyon káros. Az internet, hatalmas előnyei mellett melegágya az áltudományos dolgoknak. Ezek ellen saját eszközeinkkel, a valódi tudomány terjesztésével kell fellépnünk. Ennek az egyik látható nyoma, hogy elindítottunk a Miskolci Televízióban egy olyan népszerűsítő sorozatot, amelynek címe Tudomány a hétköznapokban. Olyan hatvan előadás ment már le, és még legalább ugyanennyi téma van, ami feldolgozásra vár. Azt gondolom, hogy ilyen előadásokkal valóban közelebb tudjuk hozni az emberekhez a tudományt. Érdekes módon az egészségtudomány témáival foglalkozó előadásoknak van a legnagyobb népszerűsége, hiszen az mindenki számára fontos téma. Csak egy példát említek, Freund Tamás neurobiológus előadása az emberi idegrendszerről, amikor a csillárról is lógtak az emberek. De ugyanilyen kitörő siker volt Bezsilla János előadása a laparoszkópos műtétekről. Az internet térhódításával nagyon sokan úgy gondolják, hogy a világhálón megjelenő információk a valóságot tükrözik, és így nyernek teret valótlan dolgok. Az ilyenfajta „öngyógyítás” kifejezetten káros dolog.

Milyen eszközök vannak még a kezükben az áltudományok ellen?

Több papír alapú egészségügyi kiadványunk is van. Nem vesztett még népszerűségéből a könyv. Nemrég megjelent a Te mit tettél hozzá? című kiadvány. Képletesen kinyitottuk a kaput. Bárki a MAB köztestületének tagjai közül úgy gondolta, hogy a tudomány és a technika területén élete során valami érdekeset, maradandót alkotott, ismertethette a kötetben az eredményeit. Fontos volt, hogy közérthető nyelven legyen megfogalmazva az ismertetés. Ma már a második kötetet szerkesztjük. Az írásbeli kiadványok gondozása Berkő Péter alelnök úr érdeme.

Sikerült-e további külső szövetségeseket találni a tudományt népszerűsítő munkához?

Annak érdekében, hogy minél szélesebb tömegeket érjünk el tudományt népszerűsítő tevékenységünkkel, a három hozzánk tartozó megye TIT-szervezeteivel (Tudományos Ismeretterjesztő Társulat – a szerk.) kötöttünk egy együttműködési megállapodást. A lényeg, hogy segítsük egymást a népszerűsítő munkában. Ez a mód leginkább Nógrád megyében működik. Ennek a hátterében lényegében az áll, hogy Nógrádban nincs felsőoktatási intézmény, azaz ilyen módon nincs a tudománynak ez a fajta bázisa. Régen működött Salgótarjánban egy számviteli főiskola, amely már nincs. Most bontogatja szárnyait az Óbudai Egyetem kihelyezett informatikusképzése, ami csírája lehet az újjászületésnek. Amíg ez nincs, maradnak a könyvtárak, a levéltárak, múzeumok és mint szervező, a TIT. A megoldandó probléma az, hogy az ifjúságot hogy tudjuk megszólítani. Az egyetemi ifjúságot az intézményen keresztül elérjük, de mit kezdjünk a középiskolásokkal? Ebben partnerünk a TIT. Rajtuk keresztül próbáljuk meg elérni a középiskolai ifjúságot, egyelőre szerény sikerrel. Most van egy pályázatunk a három megye fiataljai számára, hogy őket foglalkoztató dologról adjanak be írásos pályázatot, de egyelőre egyetlen pályázat sem érkezett. Ebben komoly tennivalónk van, és én ezt képviselem még a hátralévő elnöki időmben és ezt adom örökségül az utódomnak. Azt gondolom, hogy hatalmas eredmény lenne ennek a korosztálynak a bevezetése a tudomány világába.

A MAB Klub rendezvényei viszont nagy népszerűségnek örvendenek a tudomány iránt érdeklődő fiatalok és felnőttek körében. Mi a titok?

A klubrendezvények – mint közvetítési forma – a sikeres akcióink közé tartoznak. Alaposan átalakítottuk. Sokkal rendszeresebbé váltak az előadások, sokkal nagyobb közönség vesz részt rajtuk. Ma már nemcsak Miskolcon, hanem Egerben, Gyöngyösön és Salgótarjánban is működik ez a fórum. Gyöngyösön ráadásul általános iskolásoknak is elindítottak féléves rendszerességgel egy, a tudományt a kicsik körében népszerűsítő klubot. Nagyon sikeresek a foglalkozásaik. Miskolcon évente olyan húsz előadás szokott lenni, a témák között van egészségügyi, biológiai, műszaki, matematikai és például több olyan is, amely a festészetről, a restaurálásról, az aukciók világáról, illetve műkincshamisításról, azok felderítéséről szól. A tudomány népszerűsítésére alkalom minden évben november 6-a, a tudomány napja, amely ma már többnapos sorozat. Ezek alaptémái az utóbbi években például a víz, a fény voltak. A lehetőségek tehát adottak, és minden energiát arra kell fordítani, hogy minél több embert tudjunk közel hozni a tudományhoz.

Közvetve, közvetlenül mennyien és milyen módon kötődnek a Miskolci Akadémiai Bizottsághoz?

Amit ma úgy hívunk, hogy Miskolci Akadémiai Bizottság, az jelenleg 43 főből áll. Ez a döntéshozó szervezet. Ide tartozik a 11 területileg illetékes akadémikus, a doktor képviselők, a szakbizottságok elnökei, három megyei képviselő és a két egyetem – a miskolci és az egri – rektora. Sokan tették fel nekem a kérdést, hogy: akkor én nem vagyok MAB-tag? Olyanok kérdezték ezt, akiknek tudományos fokozatai vannak, kiveszik a részüket a bizottság melletti tudományos munkából. Azt kellett nekik mondanom, hogy nem MAB-tagok. Az előző tisztújítást követően aztán az újjáalakult MAB-elnökség javaslatára módosítottuk a szervezeti és működési szabályzatunkat. A MAB-nak csak szavazati joggal bíró tagjai vannak, de életre hívtuk a MAB Köztestületet, amelynek tagja mindenki, aki valamelyik munkabizottságban tevékenykedik. Így körülbelül 1800 fő tartozik immár a MAB-hoz. A szakbizottságoknak tagja az összes, a szakbizottságokhoz tartozó munkabizottságban dolgozó kolléga. A szakbizottságoknak pedig elnöksége van. A MAB-ban egyébként 16 szakbizottság és ezen belül 76 munkabizottság van. Legfrissebb szakbizottságunk az Épített Környezet Szakbizottság négy munkabizottsággal. Régi adósságunk volt már, hogy az építészetet is bevonjuk végre a tudományos munkánkba.

Jövőre lejár a kétszer hároméves elnöki megbízatása. Hogyan tovább?

Jövőre lesz még egy közgyűlésünk, ahol egy számvetést is készítünk arról, mit tudtunk elérni és mit nem ez idő alatt. Aztán lebonyolítjuk a választást, és aztán átadom a stafétát. Hetvenöt éves vagyok és nyugdíjas. Utóbbit csak onnan tudom, hogy kapom a nyugdíjat. Közben minden olyan tevékenységet, amit eddig is végeztem az egyetemen, folytatom. Órákat adok, vannak doktoranduszaim. Több űrkutatással kapcsolatos projektem is fut még, azokban van még bőven tennivaló, és hamarosan indul újabb, amelyet szeretnék folytatni, amennyiben egészségem engedni. Amikor nyugdíjba mentem, egyik fiatal kollégám megkérdezte, hogy meddig szeretnék dolgozni. Akkor azt mondtam, nyolcvanéves koromig ugyanígy szeretném folytatni a munkát, aztán majd meglátjuk…