Egyelőre állják a borvidékek az időjárás változását

A szakemberek szerint 2050-re az átlaghőmérséklet két fokkal emelkedhet a bolygónkon, amelynek komoly hatásai lehetnek az élet minden területén. Így a szőlő termőterülete is átrendeződhet.

Megyénkben két jelentős borvidék található, a Tokaji és a Bükki. A hegyközségi tanácsok vezetői szerint apró jelei már mindkét borvidéken vannak a klímaváltozásnak, de aggódni egyelőre még nem kell. A Bükki borvidéken már évek óta megfigyelhető, hogy előrébb jön a szüret, korábban és gyakrabban kell próbaszüreteket tartani. Így tudják, mikor kell kezdeni a szüretet ahhoz, hogy megfelelő minőségű borokat és pezsgőalapanyagot tudjanak előállítani. A Tokaji borvidéken egyelőre még egyáltalán nem érezhető a klímaváltozás a speciális mikroklímának és a rendkívül ellenálló szőlőfajtáknak köszönhetően, de a hegyközségi tanács elnöke is úgy látja, a jövőben északabbra fognak tolódni a szőlő termőterületei – tudatta az illetékes.

Az ellenálló furmint

– A folyamatokat csak több év átlagában lehet és kell értékelni – mondja dr. Molnár Péter, a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. – Az kétségtelen, hogy a gyümölcs érése és a fejlődési fázisai korábbra tolódtak az elmúlt években. A Tokaji borvidéken a késői fajták szürete, különösen a furminté október helyett már szeptemberben megtörténik. Nagy problémát ez nem okoz, hiszen a gyümölcs cukor- és savtartalma igen szép, karakteres borokat eredményez. Egyelőre azért sem okoz gondot a klímaváltozás, mert eleink több száz év alatt keresték és találták meg azokat a szőlőfajtákat, amelyekkel döntő mértékben foglalkoznak a borvidéken. A hárslevelű, a furmint és a sárga muskotály nagyon ellenálló szőlőfajta. Különösen igaz ez a furmintra, amely nagyon jól tűri például a szárazságot is, és mélyre hatoló gyökereivel megtalálja a nedvességet. Ráadásul a borvidék talaja rendkívül jó vízellátottságú és vízmegtartó képességű, ásványi anyagokban gazdag, így a gyümölcs nagyon jól érzi magát ezen a területen. Mindezek mellett a borvidéknek nagyon speciális a mikroklímája, a két folyó, a Bodrog és a Tisza folyamatosan biztosítja a párásságot.

A hegyközségi tanács elnöke még hozzátette, folyamatosan monitorozzák az időjárást.

– Tagadhatatlan, megváltozott a borvidék időjárása is, emiatt a jelentősen meg­újult technikai felszereltséggel rendelkező tarcali borászati kutatóintézetben a hegyközség szakmai irányításával folyamatosan figyelemmel kísérjük az időjárást, hogy időben fel tudjunk készülni a változásokra. Szerintem a klímaváltozás a borászati területen elsősorban a mediterráneumot fogja érinteni, így spanyol, portugál és egyes franciaországi borvidékek kerülhetnek veszélybe. Általánosságban is megfigyelhető: a szőlőterületek északra tolódnak, már Dél-Lengyelországban is kezdenek borászkodással foglalkozni.

Folyamatos figyelés

A Bükki borvidéken a két legjellemzőbb fajta a pinot noir és a cabernet sauvignon.

– Éppen emiatt folyamatosan figyeljük az érettségi fokot, mert ez a két fajta érzékeny erre – mondja Mezei Mihály, a Bükki Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke. – Arra kell figyelnünk, hogy megfelelő legyen a gyümölcs cukorfoka és a savgerince. Mi például pezsgőalapanyagot állítunk elő, így a mi esetünkben a savtartalom az, ami nagyon fontos. Miután előrébb jött az utóbbi időben az érés folyamata, ezért gyakrabban tartunk próbaszüretet, hogy megnézzük, mikor kell szüretelnünk ahhoz, hogy megfelelő alapanyagot tudjunk előállítani. Egyelőre még nincs krízishelyzet, de odafigyelni egyáltalán nem árt.