2019.12.19. 18:30
Munka és közösség az integráció alapja
Az önértékelés fejlesztésével kezdődhet el a visszailleszkedés a társadalomba.
Nemrégen ünnepelte húszéves jubileumát a Regionális Civil Központ (ReCIK) Alapítvány, amely széles körű munkát végez megyénkben a társadalmi felzárkózás érdekében.
– Szervezetünk egyik fő tevékenysége a társadalmi integráció segítése. A társadalmi befogadásnak két iránya van: a munka világa és a közösségek – adta értésünkre Szendrák Dóra, a ReCIK Alapítvány ügyvezető elnöke. – A társadalmilag elismert pozíciót alapvetően a jó munkahely – amely a fizetést is – jelenti, amihez hosszú út vezethet akár a közfoglalkoztatáson, a részmunkaidőn és az egyszerűsített foglalkoztatáson keresztül. A kapcsolatok alatt a családot, barátokat, munkatársakat, a lakókörnyezetet értjük, és a helyi társadalmat, hogy az illető kapcsolódik-e valamilyen civil szervezethez, hobbicsoporthoz vagy egyházhoz. Akinek nincs munkája, és megtartó közösség sem veszi körül, az könnyen kerül a kiilleszkedés és kirekesztés zónájába.
Megtartó kapcsolatok
A munkavállalás meghatározó a társadalmi beágyazottság szempontjából.
– Tipikus munkanélküli-karrier, amikor valaki elveszíti az állását, sokáig nem talál helyette mást, depressziós lesz, gyógyszert kezd szedni vagy valamilyen más szenvedélybetegségbe csúszik. Előbb-utóbb feléli az anyagi tartalékait, elveszítheti a lakását, elválik, otthagyják a gyerekei, nem találkozik senkivel, és lassan lecsúszik a hajléktalanság szintjére. A lejtőn persze egyéni képességektől és erőforrásoktól függően ki-ki máshol állhat meg. A kis településeken élők és kisgyermekesek különösen veszélyeztetettek ebből a szempontból. Létezik ugyanakkor a társadalmi veszélyeztetettség zónája is, amikor valakinek jól fizetett munkája van, de nincsen közössége és a családját szinte alig látja, mert külföldön dolgozik vagy sokat ingázik.
Fejlesztéssel segítenek
A ReCIK Alapítvány jelenleg négy településen, Baktakéken, Hernádpetriben, Lakon és Rakacaszenden indított komplex felzárkóztató programokat.
– A mi elsődleges munkaterületünk az aprófalvak szegregátumai, ahol legalább fele arányban élnek alacsonyan képzettek és munkanélküliek. Őket próbáljuk integrálni a társadalomba. Személyre szabott fejlesztési terveket dolgozunk ki, amiket a családok és a települések nagyobb tervébe illesztünk bele. Helyi közösséget erősítő programokat szervezünk, amikkel élhetőbbé tesszük a településrészt, szebbé az itt élők napjait. Felzárkóztató és szakmai képzésekkel, tanácsadással igyekszünk segíteni a munkavállalást, és abban nyújtunk segítséget, hogy az érintettek képessé váljanak saját erejükből javítani önmaguk és családjuk élethelyzetén – magyarázta Szendrák Dóra.