Az ölésért, nem éhségből támadtak

A kóbor kutyák mindig is problémát okoztak; a megszökött ebek akár az emberekre is veszélyt jelenthetnek. Az országos hírekben Kazincbarcika neve is felmerült: két támadás történt az utóbbi időben, amit a kóbor ebek számlájára lehet írni. A közösségi oldalakon ezenkívül még számos beszámoló látott napvilágot. Ezzel párhuzamosan Miskolcon a fogyatékossággal élő embereket foglalkoztató Baráthegyi Majorság állatállományában is komoly károkat okoztak barangoló kutyák. Ahogy arról korábban beszámoltunk, tavaly év végén számos kecskét ölt meg két eb, majd később visszatérve újabb kecskéket ejtettek áldozatul; két terápiás alpakát is megsebesítettek. A majorságot üzemeltető Szimbiózis Alapítvány elnöke, Jakubinyi László azt is elmondta, meggyőződtek róla, hogy a második eset kapcsán is ugyanarról a két állatról volt szó, amelyek az ünnepek előtt pusztítottak. A magas kerítés sem volt akadály; a kutyák beásták magukat az alpakák istállójába. A két eb azonban csak az állatokra volt veszélyes, az emberek közeledtét farok csóválva vették tudomásul.

Az esetek több kérdést is felvetnek. Melyik kóbor kutya veszélyes az emberre? Hogyan vehetjük észre a jeleket? Mi miatt támadhat emberekre is egy elvadult házőrző?

Ki a gazda?

– A településen szabadon kóborló kutyák esete gyakran előforduló probléma, abban az esetben, ha kóbor ebekkel kapcsolatos bejelentés érkezik, haladéktalanul kivizsgáljuk az ügyet – válaszolta a miskolci polgármesteri hivatal sajtóosztálya arra a kérdésünkre, hogy mi a teendő, ha magányosan vagy falkában portyázó kutyákkal találkozunk. Azt is leírták, hogy ilyen esetekben az intézkedés lehetősége alapvetően kétirányú. – Ha ismert a kóbor kutya gazdája, és a kutya a nyilvántartás szerint be van jelentve, be van oltva, chipelve, akkor az ügyet hivatalból át kell tenni a szabálysértési hatósághoz. Ha nem lenne ismert a kóborló kutya gazdája, akkor az önkormányzat feladata a kutya eltávolítása a város közterületeiről. A Miskolc város közigazgatási területén található kóbor állatok befogása a Városgazda Nonprofit Kft. által fenntartott és üzemeltetett Miskolci Állategészségügyi Telep feladata.

– Statisztikai adatok szerint az évek óta kötelező mikrochippel a hazai kutyaállománynak mindössze egyharmada rendelkezik; ha az ilyen gazdák az alapvető szabályokat sem tartják be, akkor nem lehet azt sem várni tőlük, hogy rendesen neveljék a kutyáikat – fogalmazza meg a probléma fő okát Mogyorósi István kutyakiképző. – Az agressziónak általában három oka lehet: éhség, a territórium védelme és ideggyengeség. Az utcai támadások mögött egyértelműen az utóbbi áll. A Baráthegyi Majorságban elkövetett dúlás már másik ügy: ott a kutyák az ölés kedvéért, nem éhségből támadtak.

Fontos az eredettörténet

A szakember szerint az állatmenhelyeken is nagyobb figyelmet kell fordítani arra, hogy egy adott gazdához milyen kutyák kerülnek.

– Találkoztam sajnos olyan esettel, amikor 68 éves hölgynek kiadtak egy terrier típusú kutyát, ami a második napon szétharapta a gazdáját. Szerintem nagyon fontos az eb eredettörténete, hátterének ismerete. Szerintem a majorságban támadó állatokat már nehéz lenne rehabilitálni, mert a megszokott körülmények közé, a régi környezetbe visszatérve jó eséllyel újra elvadulnának, ezért én az elaltatásukat tartom a leghumánusabb megoldásnak.

Mogyorósi István azt ajánlja, ha agresszív kutyával találkozunk, minél hamarabb távozzunk a helyszínről.

– Egy kutyának a mozgása körülbelül ötször olyan gyors, mint az emberé, így jobb megelőzni a bajt. Ha az állat lecsapja a fülét, felborzolja a szőrét, és előre tolja a fejét, meg kell próbálni minél hamarabb eltávolodni, miközben folyamatosan szemmel tartjuk. Ha bekövetkezik a támadás, emeljük magunk elé a táskánkat vagy valami kezünk ügyébe kerülő tárgyat, és kiáltsunk segítségért.