Ki lehet Ilonka? Hol élhetett?

Közel száz évvel ezelőtt születhetett Ilonka (Icuka), akinek emlékkönyve a kezünkbe került tegnap. Valkó Lászlónénak köszönhetjük, ő hívta fel rá a figyelmünket.

– Mielőtt ide, az Árpád utcára költöztünk volna, MÉH-telep volt a háznál, így sok papír, régi könyv maradt ránk. A nyári átalakításnál került újra a kezembe a könyvecske, azóta gondolkodom rajta, hogy jó lenne eljuttatni a jogos örökösökhöz. Sajnos nem találtam benne semmiféle használható címet vagy utalást, hogy ki lehet az az Ilonka. Gondoltam, hátha önök segíteni tudnak azzal, ha írnak róla. Talán a rokonára ismer valaki – mondta az asszony, és megjegyezte, ő például nagyon örült volna, ha valami hasonló maradt volna rá a nagymamájától.

1936-ban kezdődött

Próbált valami nyomra bukkanni, de nem sokra jutott. Annyi biztos, hogy az első bejegyzés 1936-ban született a könyvben, a legtöbb pedig 1937 és 1941 között. Ilonka valószínű, Egerbe járt gimnáziumba vagy polgári lányiskolába, Valkó Lászlóné szerint talán tanítónak tanulhatott. Az emlékkönyv egy oldalt szentel az 1941. június 13-án tartott érettségi bankettnek, ezt több osztálytárs, évfolyamtárs is aláírta.

– Úgy gondolom, ha 18 évesen érettségiztek a lányok, akkor 1922-23 körül születhettek, azaz közel száz éve. Nagy valószínűséggel már nem élnek, az unokáikat, déd­unokáikat sikerülhet esetleg megtalálni.

Az emlékkönyvet mi is aprólékosan átnéztük további nyomok után kutatva. Ilonka a dátumok alapján úgy 14 éves kora körül nyitotta az emlékkönyvet, akkortól születtek bele a bejegyzések a barátoktól, ismerősöktől, rokonoktól. Némelyiket rajzok díszítik, a legtöbb bejegyzés gonddal kiválasztott szép versidézet vagy egyéb kedves szavak. Csodálatosan díszes betűk, folyóírás, öröm nézni. Sokszor „csak” nézni, mert a mai szemmel van, amelyik nehezen olvasható.

Ilonkát nekünk sem sikerült beazonosítanunk, az osztálytársak közül néhány nevet azonban fel tudunk sorolni. Szalatnay Loló, Wagner Ida, Magyary Edith, Preszler Márta, Lehotzky Ilona (legalábbis így silabizáljuk ki az aláírásokból), és talán nem tévedünk, ha Bodolay Marika, Baghy Jutka, Pap Margit vagy Bajor Erna neveket olvasunk. De van encsi és miskolci bejegyzés is a könyvben, Encsen Bauerfeind Erzsébet és Julianna 1942-ben, Miskolcon pedig Gallany Gyula és Józsefné 1937. január 2-án jegyeztek bele néhány szót a könyvbe. Emléket hagyott Ilonkának unokahúga, Hilda is, és egy másik unokatestvér, akinek a neve sajnos nem olvasható.

Az 1941-es érettségit követően három bejegyzés erejéig egyfajta naplóként is funkcionál a könyvecske. 1948. október 23-án egy esküvőről számol be (talán a sajátjáról?), az emléklapot több Sárközy is aláírta. E Sárközy családhoz talán köthette szál Ilonkát, mert 1961. május 28-án Sárközy József és felesége, Erzsike 50 éves házassági évfordulójáról is beszámol (1911-es esküvő!).

Ilonka a 20. érettségi találkozójára is elvitte az emlékkönyvet, az oldalt néhány régi osztálytárs is aláírta immár asszonyneveikkel, sokuk a címét is az oldalra jegyezte. Van, akiket Budapestre, Vácra vetett az élet, s vannak megyénkben élők is, mint például az ózdi Kun Béla utcán élő Beleznay Cecília vagy Forgácsné Bodor Nelli a Bartók Béla utcáról. Bizonyára volt miről mesélni az akkorra elmúlt húsz év vérzivataros időiről.

Szentképek, képeslapok

A könyvecske sok-sok szentképet is tartalmaz, többet közülük nyilván kedves emlékként őrzött Ilonka. Több képeslap is ki-kihullik belőle, van, amelyik Amerikából érkezhetett. Kettőt Szilágyi Dezsőnek címeztek, az egyiket Miskolcra a Petőfi utcába, a másikat Hernádszurdokra. (Az utóbbin a megszólítás alatt: községi tanácstitkár.) Hogy ő ki lehetett? Talán a férje lenne? S akkor rá utalna az egyik szentképen az aláírás: Dedy? Nem tudni. Kérdés, kiderül-e valamikor még.