Szakképzés: érdemes szakmát tanulni

Ösztöndíj a diákoknak, béremelés az oktatóknak, orientációs osztály a még gondolkodóknak. Csak néhány a szakképzést érintő változások közül. És minderre pénz is lesz bőven. A részleteket Kiss Gábortól, a Miskolci Szakképzési Centrum kancellárjától tudtuk meg.

Hatalmas változásokat hoz az oktatás rendszerébe a szakképzés reformja. Talán a legfontosabb, hogy a szakgimnáziumok szeptembertől technikummá alakulnak, a mostani szakközépiskolák pedig szakképző iskolákká. Mi a változás lényege?

A technikumok bevezetése tulajdonképpen visszaemelés abból a korszakból, amikor a szakmai képzés a legmagasabb minőségben, és mennyiségben volt jelen az oktatási rendszerben. A jelenlegi szakgimnáziumokban a diákok négy év után leérettségiznek, majd az utolsó szakmai évre visszairatkoznak. Itt azonban jelentős a veszteség, mert sokan nem fejezik be a tanulmányaikat, nem szereznek szakmai végzettséget. A technikumi rendszer viszont kiszámíthatóbb döntés a diákok szempontjából, és valószínűleg sokkal többen szerzik meg a szakképesítést, mint jelenleg. A diákoknak a jövőben érdemes lesz a technikumot választaniuk, mert a szakma tanulását a rendszer sokkal jobban elismeri majd, mint jelenleg. A technikumi rendszerben három kötelező érettségi tantárgyból előrehozott érettségit tesznek a diákok 12. osztály végén. Az utolsó évben továbbtanulják az idegen nyelvet, hiszen azt nem szabad abbahagyni, majd a tanév végén érettségiznek belőle, valamint technikusi vizsgát tesznek. Ez a vizsga emelt szintű érettséginek számít, ami komoly előnyt jelent, ha a diák szakirányban szeretne továbbtanulni a felsőoktatásban. Tehát ha valaki technikumot választ, akkor nem csak középfokú végzettségű karrierben tud gondolkodni. Azt reméljük, hogy a középiskoláink legalább fele a felsőoktatásba fogja továbbküldeni a tanulóit. További előny, hogy a technikumban ösztöndíjat kapnak a diákok, már a 9. osztálytól. Könnyebbség, hogy a diákok 9-10 osztályban ágazati alapképzésben vesznek részt, tehát az ágazat alapjait választott szakmától függetlenül együtt sajátítják el a diákok. Tizedik osztály végén ágazati alapvizsgát tesznek, és ezután már duális képzésben folytathatják a szakmatanulást a gyerekek. Ekkor még pontosíthatják az elképzeléseiket, adott szakmacsoporton belül. Ha azonban teljesen más ágazatban gondolkodnak, akkor különbözeti vizsgával változtathatnak döntésükön. Az a diák, aki duális képzésben folytatja a tanulmányait, szakképzési munkaszerződéssel dolgozhat, ami azt jelenti, hogy a mindenkori minimálbérhez kötött jövedelmet kap. Nálunk ez még egy kicsit szokatlan, de ha körülnézünk az európai képzései gyakorlatban, ott azért azt látjuk, hogy a diákok hasznos tagjai az adott vállalatnak. Komoly feladatokat bíznak rájuk, amit önállóan meg is tudnak oldani, és ennek fejében jelentős díjazást kapnak. Ha pedig egyetemen tanulnak tovább, akkor akár hallgatóként is folytathatják a duális képzést ugyanannál a cégnél. Működik már például olyan pilot program budapesti egyetem és szakképző intézmény között, ahol a szakmai tartalmak összehangolásával el lehet érni, hogy akár egy évet is be tudnak számítani az alapképzésbe. Az emelt szintű érettségi és a technikusi végzettség annyi plusz pontot jelent, amivel a felsőoktatásba való bekerülés szinte biztos. Természetesen akkor korrekt ez a rendszer, ha normál felvételi eljárásban, pontszámításban, összehasonlítható módon történik a felvétel. Azaz, ha a technikusi vizsga eredménye pontokban visszatükröződik.

Mi történik a mostani szakközépiskolákkal?

Ezekből szakképző iskolák lesznek, és hároméves képzés jellemzi őket. Itt olyan szakmákat tanulhatnak a diákok, melyek nem kötöttek érettségihez . A tanulók itt is tesznek alapvizsgát, és a cél az, hogy a 10. és 11. évben már a vállalatoknál dolgozzanak duális képzésben. A szakképzőkben is lesz ösztöndíj már az első évtől, de jelentős jövedelemhez a duális képzésben lehet jutni. A szakképző iskolát végzők is szerezhetnek érettségit és technikusi minősítést, és akár a felsőoktatáshoz is vezethet az út. Tehát a rendszer átjárhatósága megmarad. Természetesen a gimnáziumi érettségivel rendelkezők számára is nyitott a technikum, ők két év alatt szerezhetnek technikusi végzettséget. Legfőbb cél, hogy szakképesítés nélkül egy diák se hagyja el az oktatási rendszert.

Jóval kevesebb szakmából lehet majd választani, mint eddig. Ennek mi az oka?

Az elmúlt időszakban Magyarországon nagyon elaprózódott a szakmaszerkezet, az OKJ (Országos Képzési Jegyzék) 765 szakmai képesítést tartalmazott. Ez most leegyszerűsödött, jelenleg 174 képzés van a képzési jegyzékben. Ezeknek több mint a fele technikusi végzettséget jelent, a többi érettségihez nem kötött végzettségek. Ezek inkább alapszakmák, jól beazonosíthatók, tehát a szülők és a diákok is jobban el tudnak köztük igazodni. Fontos, hogy ezeket a képzéseket csak az állami rendszerben, valamint a szakképzési megállapodással rendelkező egyházi oktatási intézmények folytathatják. Szeptembertől a felnőttkori tanulás lehetőségét is a szakképzési centrumok biztosítják. A Miskolci Szakképzési Centrumban jelenleg több mint kétezren tanulnak felnőttoktatásban, munka mellett. A következő időszakban a mostaninál sokkal rugalmasabb rendszert kínálunk majd a számukra. Tanulhatnak távoktatásban is, és kevesebb kontaktórán kell részt venniük, mint eddig. A felnőttoktatás ingyenes, két szakma megszerzését támogatja az állam. Érdemes erről tájékozódni, és élni ezzel a lehetőséggel.

Említette, hogy ösztöndíjat kapnak a szakképzésben részt vevő diákok. Mennyi lesz ennek az összege?

Technikumi képzésben 8 ezer forinttal indul a 9. osztályosok ösztöndíja, a szakképző iskolákban tanulók 15 ezer forintra számíthatnak. De valójában nem ez az igazi vonzerő,

hanem a minimálbérhez kötött duális képzésben elérhető fizetés. Az új szakképzési rendszernek az az egyik kiemelt célja, hogy a diákok ne hagyják el úgy az iskolát, hogy nem

szerezték meg a képzettséget. Országos szinten magas a lemorzsolódó diákok aránya, 12,5 százalék. Miskolcon ennél sokkal jobb a helyzet, csak 5,1 százalék. Miután pedig a diákok elvégezték az iskolát, pályakezdési támogatásban részesülnek. Tanulmányi eredménytől függően 150-300 ezer forintot kaphatnak.

Mi a célja az úgynevezett orientációs osztálynak?

A lemorzsolódással kapcsolatban két fontos új elem is megjelenik a szakképzés rendszerében. Az egyik, hogy jövő szeptembertől orientációs évfolyamot indítunk. Ez azoknak a

gyerekeknek szól, akik még nem tudták eldönteni, hogy milyen irányban szeretnének továbbtanulni. A diákok megismerhetik a különböző szakmákat, dolgozhatnak fémmel, fával és vállalati környezetben is tapasztalatot gyűjthetnek. Jövőre egy középiskolában indul ilyen osztály, de ha nagyobb lesz az igény, akkor bővítjük a lehetőséget. Újabb lehetőség lesz az úgynevezett műhelyiskola. Ennek keretében a diákok részképesítést tudnak majd szerezni. Ezek a képesítések államilag elismertek, fél év alatt megszerezhetők, és a fiatalok könnyen el tudnak majd vele helyezkedni. Ez is fontos újdonság annak érdekében, hogy senki ne hagyja el képzettség nélkül az iskolát.

Említette a duális képzés lehetőségét. Felkészültek erre a cégek?

Magyarországon jelenleg 45 ezer középiskolás diák tanul duális képzésben, megyénk pedig ezen a téren az átlagnál is jobban teljesít. A B.-A.-Z. Megyei Kereskedelmi és Iparkamara fontos partner ebben. Most azt látjuk, hogy a vállalatok a hosszú távú munkaerő-utánpótlás érdekében egyértelműen feladatuknak érzik a duális képzésben való részvételt. Még akkor is, ha ez igénybe veszi a munkatársaik idejét, energiáját, és a cégnek pénzt kell rá áldoznia. Ennek oka, hogy megyénkben is munkaerőhiány van. Azt látjuk, hogy lassan már nincs olyan diák, akit duális képzésre lehetne befogni. A Lufthansa például már most stratégiai megállapodást kötött a Miskolci Szakképzési Centrummal, aminek eredményeképpen szeptembertől az Andrássy Gépipari Technikumban Lufthansa-osztály indul.

A szakképzés reformjának fontos eleme a béremelés. Kiknek lesz több a fizetésük és mennyivel?

A béremelésnek megvan a fedezete, mert Magyarország költségvetésében szerepel. A cél az, hogy azok a kollégák, akik jobban teljesítenek, többletfeladatokat vállalnak,

tehetséggondozásban vagy felzárkóztatásban dolgoznak, nagyobb anyagi elismerésben részesüljenek. A szakképzésben dolgozók július 1-jétől kikerülnek a kjt hatálya alól, és a

munka törvénykönyve alá fognak tartozni, mert ez ad lehetőséget a differenciált bérezésre. A szakképzési centrumok dolgozóinak bértömege 30 százalékkal növekszik. Az intézmény vezetőinek kell majd azt felvállalniuk, hogy aki többet teljesít, annak magasabb béremelést adjanak. Fontos cél, hogy a szakképzés kiváló szakembereket nyerjen meg, ehhez azonban versenyképes fizetést kell a számukra biztosítani.

Miskolcon a költözések mellett iskolabezárásról is hallani…

A Kandó Kálmán Szakgimnázium új feladatai színvonalas ellátásához új, korszerűbb épületet kap. Jelenleg egy megvalósíthatósági tanulmányon dolgozunk, amit utána a fenntartónak, az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak fogunk felterjeszteni. Döntés így még nincs, az átszervezéssel kapcsolatos elképzelések májusban válnak véglegessé. A Diósgyőr-Vasgyári Szakközépiskolában a következő tanévre nem hirdettünk új képzést. Ide valamikor 2-3 ezer diák járt, ma egy óriási, kihasználatlan infrastruktúrában 80 főnél kevesebben tanulnak. A célunk az, hogy minél több fiatal a lehető legjobb körülmények közé kerülhessen, ahol hatékonyan tud tanulni. Tehát különböző alternatívákon gondolkodunk, melyeket megfogalmaztunk a fenntartó felé, és ennek a végére hónapokon belül pont kerül.

Kiemelt kormányzati cél a szakképzés megerősítése. Milyen változásokra lehet számítani a miskolci intézményekben?

Mi azt az alapelvet követjük, hogy mindenhol a legjobb alapfeltételeket kell biztosítanunk az oktatáshoz. Örömteli tény, hogy a 21. századi szakképző iskolák program éppen Miskolcon indul el. Erre a kormány egyedi döntése alapján 6,5 milliárd forint támogatást kapott a Miskolci Szakképzési Centrum. A forrás már megérkezett, a számlánkon van, abból négy nagy fejlesztést tudunk végrehajtani. Az egyik az ország kiemelkedő informatikai iskolájának létrehozása, ez a Kandó Kálmán Szakgimnáziumot érinti. A másik az Andrássy Gépipari Szakgimnázium (Technikum) komplex fejlesztése. Ezenkívül van két olyan panelépületben működő középiskolánk, melyekben ezer fős a tanulói létszám, a Szemere és a Szentpáli Szakgimnázium. Ezekben az iskolákban is szeretnénk európai színvonalú iskolai környezetet, tanulási tereket kialakítani. Tudjuk, hogy ez a szülők és a diákok számára nagyon fontos: amikor belépnek egy iskolába, már az első benyomás eldöntheti, hogy azt az intézményt választják-e, vagy más lehetőség után néznek.

Mi a tervezett fejlesztések tartalma?

Az intézmények nemcsak energetikai felújításon esnek át, hanem külső megjelenésükben is változnak, sportolásra alkalmas pályákkal bővülnek, belső tereik új funkciókkal gazdagodnak. Az Andrássyban például új épületek, sportpálya és közösségi terek is épülnek. A Szentpálinak nincs megfelelő méretű tornaterme, de a rendelkezésre álló forrás lehetővé teszi, hogy egy teljesen új tornateremmel gyarapodjon az iskola. Azt még vizsgáljuk, hogy az iskoláknak a fejlesztés idejére, átmenetileg át kell-e költözniük másik épületbe. Természetesen a diákok biztonsága a legfontosabb, tehát ha csak költözéssel oldható meg a felújítás, van annyi osztálytermünk más iskolákban, hogy az építkezések nem zavarják az oktatást.

Hogyan hatnak a szakképzéssel kapcsolatos országos intézkedések a megyei képzésekre?

A szakképzés a következő tanévtől Borsodban is rugalmasabbá, gyakorlatközpontúvá válik, közelít a vállalkozások, a tanulók leendő munkáltatóinak igényeihez. Az oktatói állomány megtartását, megerősítését segíti, hogy országosan, éves szinten 32 milliárd forint áll rendelkezésre béremelésekre, a tanulók pedig ösztöndíjat kapnak. Miskolc négy szakképzési intézménye az egész országban élenjáró módon újul meg. Az átalakítás és fejlesztések után már diákjaink kétharmada tanul majd kiemelten jó minőségű oktatási környezetben a városban.

(A borítóképen: Kiss Gábor kezében a továbbtanulási tájékoztatóval| Fotó: Ádám János)