2020.03.20. 20:00
Hogy látják az idősek?
Az időseket pontos tájékoztatással és gyakorlati segítséggel tudjuk támogatni.
A koronavírus a szépkorúakra jelenti a legnagyobb veszélyt, ezért a legtöbb idősszervezet és -közösség a járvány idejére szünetelteti az alkalmait. Ezek közé tartozik a B.-A.-Z. Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetsége is, amely irodájában átmenetileg nem fogad ügyfeleket, és közleményben kérte tagjait néhány fontos egészségügyi szabály betartására.
„A szövetség megyei szervezetének tagjai kísérjék figyelemmel és tartsák be az országos operatív törzs és a helyileg illetékes önkormányzatok intézkedéseit! Kerüljék azokat a helyeket, ahol sokan vannak, különösen a zárt tereket, a csoportos rendezvényeket és lehetőség szerint a tömegközlekedést! Ne érintkezzenek lázas betegekkel vagy olyan hozzátartozóval, aki köhög és tüsszög! Gyakran, alaposan mossanak kezet, szappannal és vízzel! Kerüljék a testi kontaktust: a puszit, ölelést és a kézfogást! Szellőztessenek sűrűn! Egyenek sok gyümölcsöt, zöldséget és vitamindús ételeket! Ha tüneteik vannak, például láz, száraz köhögés, izomfájdalom, akkor telefonon hívják a háziorvosukat, ne személyesen menjenek hozzá!” – olvasható a szervezet honlapján.
Egymásba kapaszkodnak
Néhány idős tagot személyes óvintézkedéseikről is megkérdeztünk.
– Miskolcon élünk a feleségemmel, aki 63 éves, cukros és magas vérnyomásos. Én pedig 65 éves vagyok. Az egészen biztos, hogy megijedtünk, hiszen mi vagyunk a legveszélyeztetettebbek a koronavírus kapcsán – mondta Lendvai Péter. – Félünk, és a tájékoztatások nagy része negatív. Nagyobb segítség lett volna, ha találok egy-két maszkot a postaládámban, mert egyelőre még nem sikerült szereznünk. Sokat tartózkodunk itthon, nem nagyon merünk kimozdulni. Viszont komoly gond lenne, ha karanténba kerülnénk, és mindketten beszorulnánk a lakásba. A fiam Budapesten él, a lányom pedig Angliában, ezért nem igazán van segítségünk. Csupa nyugdíjas vesz minket körül, akik hasonló problémákkal küzdenek, és ráadásul nehezen is mozognak. A bevásárlást felváltva oldjuk meg, a közeli boltokba járunk, és igyekszünk minél nagyobb távolságot tartani az emberektől.
Rokonok támogatásával
Egyedülállóként nagyobb kiszolgáltatottságot élnek meg az emberek.
– Nyilvánvaló, hogy mindenkiben van bizonyos félelem, így bennem is. Az immunrendszeremet próbálom erősíteni, és továbbra is szedem a magas vérnyomásomra a gyógyszert. A háziorvosommal telefonon konzultálok. Emellett igyekszem betartani a szabályokat, amiket elrendeltek, és ha tehetem, inkább itthon maradok – fűzte hozzá Laboda Gizella, aki a miskolci Ifjúsági és Szabadidő Házban működő Nagyi Klub vezetője egyben. – Maszkot egyelőre még nem szereztem be, bizonytalan vagyok, hogy melyik jó, melyik nem. Túl sok információ kering ezzel kapcsolatban az interneten. Nekem annyiban más a helyzetem, mint sokaknak, hogy egyedülálló vagyok. Bár a bevásárlásban a közel lakó unokaöcsémék tudnak segíteni, ha szükséges. A halaszthatatlan hivatalos ügyeket pedig online és telefonon bonyolítottam eddig le.
Segítőkész lakók
Egy vidéki házaspár kevésbé tart attól, hogy lakóhelyükön kimozduljanak.
– Sajókeresztúrban élek a feleségemmel, ahol nagyon jó szociális hálózat működik. Március 16-án ülésezett az önkormányzat, és próbáltam egyeztetni a helyi nyugdíjasklubbal, hogyan tudunk továbblépni. Most úgy néz ki, szinte megáll az élet – ecsetelte a 72 éves Molnár József. – Egyébként az egészségünk és a település jellege is megengedi, hogy a faluban szabadon mozogjunk a párommal. Vasárnap még voltunk templomban. Viszont azt igyekszünk elkerülni, hogy be kelljen mennünk Miskolcra például élelmiszert vásárolni. A legszűkebb lakókörnyezetünkért pedig megtesszük, amit tudunk. A nejem önszorgalomból most takarította végig a társasházunk lépcsőházának korlátait fertőtlenítővel. Otthon gyakrabban mosunk kezet, és az ismerőseinkkel kevesebbet érintkezünk, de a szűk családdal tartjuk a kapcsolatot.
(A borítóképen: Molnár József és neje nemrégiben még Rómában jártak | Fotó: Olvasónk küldte)