Globális világban globális a járvány

A koronavírus-világjárvány miatt kialakult helyzet a globális emberi társadalom számára akkora kihívás, hogy mérlegre kerülnek a jelenlegi civilizáció alapértékei is. A várható változásokról beszélgettünk Fazekas Csaba történész, egyetemi docenssel, a Miskolci Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatójával.

– A legsúlyosabb járványok szinte „egymást váltották” az európai civilizáció történetében, a középkorban a pestis, amely a 17–18. században a korábbiaknál kisebb károkat okozott, majd lényegében eltűnt. A 19. század elején jelent meg a kolera, majd annak teljes háttérbe szorulása után 1918–1920 között dühöngött a spanyolnátha. Több százezer ember halálát követelő, világméretű járványokról van szó, amelyek következményei is sokrétűek voltak – mondta.

A fejlődés ára

A nagy világjárványok sorsfordító változásokat hoztak magukkal már a történelemben is.

– Az 1970-es évek elején William Bowsky amerikai történész az 1347–1349 között pusztító, „fekete halálként” elhíresült pestisjárványt a történelem nagy fordulópontjának nevezte. Valóban elgondolkoztató: a járvány miatt kipusztult népesség nyomán felgyorsult a feudálisnak nevezett gazdasági és társadalmi viszonyok felbomlása, ami nem hagyta érintetlenül a középkori királyok kizárólagos hatalmára épülő politikai rendszert. Emellett tömegekben ingatta meg a katolikus egyház által nyújtott világképet is. A 19. századi kolera már számunkra is ismerős hatásokkal bírt. A felgyorsult ütemű városiasodás a ragályos betegségek melegágyait teremtette meg, ami kikényszerítette a csatornázás, a vezetékes vízellátás, az öblítéses vécék rendszerét, a modern és élhető városi életforma kialakítását – sorolta Fazekas Csaba.

Több információ

Napjainkban előnnyel indulunk a régi korok emberéhez képest a járvány elleni védekezésben.

– A mostani koronavírus bizonyos tekintetben hasonlít a korábbi járványokra. Ugyanolyan hirtelen fellépő és gyorsan terjedő, valamint gyógyíthatatlan. Viszont sok mindenben különbözik is azoktól. Ugyanis sokkal fejlettebb az orvostudomány, és hatékonyabb az információáramlás. Azonban egy dologban – legalábbis egyelőre – hasonló a helyzet a történelmi példákhoz: amíg ki nem fejlesztik a vírust legyőző gyógymódot, addig az egyetlen igazán hatékony védekezés a személyes érintkezések drasztikus csökkentése, akár hatóságok által bevezetett vesztegzárak alkalmazásával is. Elődeink helyzete sokkal rosszabb volt: megfigyelhették, hogy nem szabad fertőzött kutakból inni, beteggel érintkezni, de mivel azt sem tudták, hogy mi és hogyan fertőzi őket, az elzárkózáson túl csak az imádság és reménykedés maradt a szeretteiket, szomszédaikat sírba döntő fertőzések láttán – magyarázta az egyetemi oktató.

Fejlettebb orvoslás

A globalizáció szoros összefüggést mutat a járvány elterjedésével.

– Emberek és termékek tömege utazta be folyamatosan bolygónk egészét, és hordta szét a legtávolabbi térségekbe is a fertőzést. Meggyőződésem, hogy a védekezésben is érvényesülnie kellene a mások példájából való gyors tanulásnak. Viszont ahogy a globális gazdaság hozzájárult a járvány szétterjedéséhez, úgy segíti a védekezést is, gondoljunk csak a Távol-Keletről néhány nap alatt térségünkbe érkező védőfelszerelésekre. Az orvostudomány a régi korokhoz képest ma sokkal gyorsabban alkot képet arról, hogy mi is okozza a pusztítást, így hamarabb megtalálhatja a megfelelő ellenszert is. Hatékonyabb a betegek elkülönítése, az ellátórendszerek működése is.

Ami még nagyon fontos: a modern információtechnológia. Pillanatok alatt képet kaphat arról bárki, hogy közel és távol hogyan áll a járványhelyzet, értesülhetünk a bennünket érintő hatósági döntésekről, de azonnali kapcsolatba léphetünk az értünk aggódó szeretteinkkel, barátainkkal is – mindez lelki szempontból egészen más, kevésbé szorongattatott helyzet, mint évszázadokkal korábban. Bár ezzel együtt gyorsabban terjedhetnek az alaptalan, ál- vagy rémhírek az internet felületein, vagyis sokkal nagyobb szükségünk volna a józan tájékozódóképesség megőrzésére is – emelte ki a történész.

Átalakuló társadalom

Megváltozik az emberi és természeti környezet, a politika és a világgazdaság.

– Ma még megválaszolhatatlan, hogy milyen társadalmi és gazdasági változásokat hoz magával a világjárvány. Minden attól függ, meddig tartanak a rendkívüli viszonyok, majd azt követően milyen hosszú és tartalmú lesz a normalizálódás folyamata itthon és a világ más országaiban. Hetek, hónapok is súlyosan számítanak. Nem tudjuk, hányan veszítik el a munkájukat, a gazdasági élet mely szereplői nem fognak tudni majd talpra állni. Egy biztos: bármennyire is szeretnénk visszazökkenni a 2019 végi életmódunkba és életritmusunkba, ez már nem fog bekövetkezni, a koronavírus valamilyen mértékben biztosan átalakítja a szegények és gazdagok viszonyait, a környezetvédelem kérdését, hatással lesz a világgazdaságra, eltérő mértékben valamennyi országra, de a politika világára is. Remélem, néhány hónap múlva az is világosabban látszik, hogy mennyire tudtunk tanulni a történelmi tapasztalatokból, és maga a koronavírus-krízis is a múltunk részévé válik – vetítette előre a történész, egyetemi docens.

(A borítóképen: FazekasCsaba: a nagy világjárványok sors­fordító változásokat hoztak magukkal)