Sertéspestis: több a kilövés

Az Afrikai Sertéspestis Szakértői Csoport közreműködésével márciusban megújult hazánk ASP-mentesítési terve. A dokumentumban – az elmúlt időszakban szerzett tapasztalatok alapján – számos járványvédelmi előírást pontosítottak, esetenként egységesítettek vagy egyszerűsítettek a szakemberek. Az új mentesítési terv célja az ASP elleni védekezés hatékonyságának emelése.

Szigorítanak

A mentesítési terv legfontosabb változásai között említhető például, hogy ha egy fertőzött területen másodlagos pozitív esetet igazol a Nébih laboratóriuma, akkor az érintett vadgazdálkodási egység egésze automatikusan szigorúan korlátozott terület (SZKT) besorolásba kerül.

Ezen fertőzött területeken belül az itt található vadfarmok vaddisznóállományait fél éven belül teljesen fel kell számolni. A szigorúan korlátozott területekbe eső vadasparkokat kettős kerítéssel kell körülvenni, hogy a szabadtéri populációval semmi esetre se érintkezzen a vadaskerti vaddisznóállomány.

A legfrissebb interaktív térképre tekintve azonnal kiderül, hogy megyénket ez a változás is kiemelten érinti, gyakorlatilag alig van olyan része, amelyet nem szürke színezés fed és nem tartozik a szigorúan korlátozott terület besorolás alá.

Az már eddig is látszott és megfogalmazható volt, hogy az egyre növekvő elhullás és igazolt betegségek alapján a gyérítés ütemét is érdemes lenne fokozni, sőt olyan hangok is megfogalmazódtak, amelyek az érintett területeken a vaddisznó-populáció teljes felszámolását javasolják a betegség megállítása érdekében.

Az új mentesítési terv szintén rendelkezik a kilövés fokozásáról, és többek között a kártalanítási eljárásra vonatkozóan is több változást tartalmaz. A megtalált tetemek után például 30 ezer forint állami kártalanítás jár.

Egyre több

Az interaktív térképre nézve nemcsak az tűnik szembe, hogy a megye nagy részét SZKT-vá nyilvánították, hanem a nagy számú piros pötty mellett, ami a korábbi vaddisznóeseteket mutatja, bőven van kék is, ami viszont az új ügyeket jelöli. A konkrét eseteket áttekintve azt láthatjuk, hogy az adatszolgáltatás valamiért március 22-én megállt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján. Tekintve, hogy 22- én 33, 21-én 16 és 20-án is 11 esetet tettek közzé, azt nem tartjuk valószínűnek, hogy azóta ne fordult volna elő a hivatal laboratóriumában igazolt eset, így feltételezhető, hogy más a leállás oka.

Ahogy arról már beszámoltunk, a Nébih laboratóriuma által igazolt megyénkbeli esetek száma tavaly októberben 99, novemberben 150, decemberben pedig 174 volt.

Ehhez képest januárban több mint 470, februárban már 502 esetet sorolnak fel a hivatal honlapján. Az említett március 22-i időpontig bezárólag pedig 562 (!) megyénkben elhullott vagy kilőtt vaddisznótetemben mutatta ki a hivatal laboratóriuma az afrikai sertéspestist.