Az új rendelőre voksolt a többség Dél-Kiliánban

Összesen 438-an töltötték ki azt a kérdőívet, amelyet néhány héttel ezelőtt Dél-Kiliánban juttattak el azokhoz, akik a városrész orvosi rendelőjébe járnak egészségügyi ellátásért. A kérdőív célja lényegében az volt, hogy eldöntsék, új rendelő épüljön vagy a meglévőt újítsák fel.

Az értékelés szerint a 438 véleménynyilvánítás közül 419 volt érvényes. Közülük 246 támogatta az új rendelő megépítését, 173 pedig inkább a régi felújítása mellett tört lándzsát.

Az újrendelő-párti szavazók 58,7 százalékos győzelmet értek el, szemben az azt ellenzők 41,3 százalékos arányával. Ha ezt vesszük alapul, akkor hamarosan megkezdődhet az új rendelő építése.

Nem nyugvó vita

Évekre visszanyúló vita alakult ki, mert a miskolci önkormányzat pályázati pénzből az Otthon tér mellé tervezi megépíteni a lakótelep új rendelőintézetét. Az építkezés ellenzői a környezet megkárosítása miatt tiltakoznak, és azt vallják, hogy a szomszédos épületkomplexumban hosszú évtizedek óta meglévő és működő orvosi rendelőket kellene felújítani, és az megoldaná a problémát fák kivágása és környezetcsúfítás nélkül.

A jelenlegi önkormányzat újraélesztette az egyeztetéseket, és az a kompromisszum született, hogy egyfajta közvélemény-kutatással szeretnék az érintett lakók véleményét megtudni: új rendelő épüljön, vagy a régit próbálják felújítani.

Mi van a kérdőíven?

Néhány elemet említve a kérdőívről a régi rendelő felújításának előnyeként a fák megmaradását írták, és hogy nem csökken a park területe, valamint hogy megmarad a megszokott közlekedési és parkolási rend. Az új rendelő előnye a modern, minden igényt kielégítő hely, az akadálymentesítés, a zavartalan rendelés az építés idején, a javuló megközelítés.

A régi rendelő hátrányait is hosszan taglalja a szórólap, megemlítve, hogy nem lehet bővíteni, nehéz akadálymentesíteni és a többi. Az új rendelő hátránya többek között a fák kivágása, a tér hangulatának megváltozása.

A megválaszolandó felvetések is ezeket a problémákat járják körbe, végeredményben a két lehetőség közül kellett a nyolc állítás értékelésével választani. Ennek alapján született meg az eredmény, amelyet A Kilián-déli Közösség munkacsoportja vitat. Például azért, mert a szavazási lehetőség nem volt biztosítva mindenki számára: a postaládába ugyanis családonként egy szavazólap került be, több helyen a postaláda helyett csak a hirdetési újságok közé kerültek a szavazólapok, a lapok sorszámozás hiányában beazonosíthatatlanok voltak. A kitöltésre alig néhány napos határidő állt rendelkezésre – legalább két hét lett volna megfelelő.

(A borítóképen: Március elején tartották azt a demonstrációt, ahol szó volt a közvélemény megkérdezéséről is)

Kapcsolódó cikkek: