Kedvezőek az újabb járványügyi mutatók

Az Operatív Törzs aktuális szerdai tájékoztatóján Bodó Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár két intézkedés tapasztalatairól számolt be. A három hónapra igényelhető munkahelyvédelmi bértámogatásra mintegy 5400 kérelem érkezett, mely 72 ezer dolgozót érint. A kis- és nagyvállalkozások körében is kedvező fogadtatásra talált, volt olyan cég, ahol csaknem a teljes létszámra közel 100 milliós támogatást kaptak, ez dolgozónként 130 ezer forint nettó bérkiegészítést jelent. Az államtitkár elmondta: a kormány kiemelten kezeli a kutatás-fejlesztés-innováció területét, ahol mintegy 400 cég összesen 5,2 milliárd forint támogatásban részesült. Bodó Sándor jelezte, hamarosan bejelentik az új munkahelyteremtő támogatások rendszerét.

Kiss Róbert r.alezredes a rendőrségi adatokról beszélt. Többek között elmondta: 535-re emelkedett az elektromos rendszerrel ellenőrzöt karanténosok száma, a védelmi rendszabályok be nem tartása miatt 258 rendőri intézkedésre volt szükség az elmúlt 24 órában.

Dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos ismertette a friss vírusadatokat. Ezek szerint az összes igazolt fertőzött száma 3341-re emelkedett, mindössze 24-gyel lettek többen egy nap alatt, az elhunytak száma pedig 5 fővel nőtt, így összesen 430-ra emelkedett. A fertőzöttek 60 százaléka budapesti vagy Pest megyei. 1152-en sikeresen meggyógyultak a kórból. Kedvezőnek ítélte a járványügyi vizsgálatok adatait is a tisztifőorvos. Beszámolt a bölcsődei és óvodai ügyeletek helyzetéről, jelezve van ahol meghosszabbított nyitvatartással segítik a dolgozó szülők munkavégzését.

Kérdések és válaszok

Az Észak-Magyarország kérdésére, mi szerint várhatóan mennyi ideig tartják fenn a vidéki járványkórházak működését, mikor kerülnek vissza az általános betegellátásba, dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos elmondta: ez a folyamat már meg is indult, mivel alacsonyabbak az új fertőzések számai mód van rá, hogy felszabadítsák ezt a kapacitást. Első körben a rehabilitációs ágyakra kerül sor, ennek nagy része már megtörtént – jelezte a tisztifőorvos.

Melyik a legkockázatosabb krónikus betegség a vírus-fertőzés kimenetele szempontjából – hangzott el a kérdések között. Dr. Müller Cecília kifejtette: ahogy az általános hazai halálozási okok között szerepelnek a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek, úgy a vírus esetén is dominálnak, kiegészülve a krónikus légzőszervi és vesebetegségekkel.

Arról is érdeklődtek az újságírók, hogy a jelenlegi kedvező, alacsony fertőzésszám adatok nem rejtenek-e magasabb második hullámos fertőzésszámot. A tisztifőorvos elmondta, hogy az átvészeltségi mutató kedvező volta jelenthet kisebb fertőzésszámot egy esetleges második hullámnál. Jelenleg még nem igazolt, de elképzelhető, hogy a hazai oltásrendszer megemelhette a lakosság immunitásszintjét.

Szóba került, hogy a szigorítások enyhítésével sokan elfeledkeznek a biztonságos távolság tartásáról és az egyéb óvintézkedésekről. A tisztifőorvos felhívta a figyelmet, hogy a vírus nem tűnt el, továbbra is szükség van az óvatosságra. A vérplazma terápiához szükséges donorok kiválasztásával kapcsolatos kérdésre elhangzott: az életkor és a betegségen való túljutás az alapvető kritérium, de a klinikusoké a döntő szó. Az egyetemi kutatás eredményeit értékelve dr. Müller Cecília elmondta: az idejekorán meghozott intézkedések és a lakosság fegyemezettsége hozta ezt az eredményt, mely közös érdem.