Felmérték: növekedtek az anyák terhei

Az emberek többsége lelkileg megterhelőnek érezte a koronavírus járvány miatt kialakult helyzetet, amely számos változás mellett sok esetben a családon belüli feszültség növekedésével és az otthoni munkamegosztás arányainak eltolódásával járt együtt – utóbbi mértékéről másként vélekednek a nők és férfiak. Többek között erre világított rá az UNICEF Magyarország és az Indotek Group közös, a Publicus Intézet által készített, 1003 főt magába foglaló reprezentatív felmérésében.

Negatív tapasztalatok

A megkérdezettek közel hatvan százaléka vallotta azt, hogy negatív értelemben változott az élete a járvány miatt, ezek mintegy egyharmada számára nagymértékű változást hozott az egészségügyi veszélyhelyzet. A felnőtt népesség negyede számolt be pozitív változásról. Földrajzi elhelyezkedést tekintve a megyeszékhelyen élők mintegy háromnegyedének életét forgatta fel a leginkább a vírus, a budapestiek közel hatvan százaléka is hasonlóképp nyilatkozott, míg a községben élőknek csak a fele érezte meg a változást. A munkaerőpiacon aktívakat kevésbé érintette érzékenyen lelkileg a helyzet, mint a nyugdíjasokat és az inaktívakat. A nyugdíjasok életére az átlagosnál negatívabban hatott a járvány ebben a magány és az érintettség miatti nagyobb fokú szorongás egyaránt szerepet kaphatott. A háztartások közel harmada számolt be a megszokottnál nagyobb belső feszültségről a járványügyi veszélyhelyzet kezdete óta.

Nem a home office miatt

Érdekes, hogy az eredmények szerint abban, hogy mennyire nőtt a feszültség a családban, sem a megváltozott munkakörülmények, sem a gyerekek otthon maradása nem játszott kiemelt szerepet. Erre utal, hogy a gyermeket nevelők és a home office-ra váltók körében nem jelentősen magasabb a több feszültségről beszámolók aránya, mint a többi csoportban. A 18 éven aluli gyermeket nevelők több mint fele jelentette ki, hogy az oktatási intézmények bezárása miatt közepesen vagy nagyon megváltozott az életük. A nők helyzetét jobban befolyásolta ez a korlátozás. Az otthoni tanulás jelentősége nőtt meg leginkább a korábbihoz képest, ebben az anyák kaptak jellemzően nagyobb szerepet. A gyerekkel történő játékban egyformán nőtt az anyák és apák szerepe is. A megkérdezettek szerint a házimunka mennyiségének megnövekedése ugyanakkor egyértelműen az anyákat érintette inkább.

Egyik szülő nem dolgozott

Jelentős eltérés mutatkozik abban is, ahogy a szülők látják az otthoni munkamegosztás terheinek változását. A kutatás rámutatott, hogy a munkavégzés módjában történt változások is nagy jelentőséggel bírtak. A munkába járás sok család számára okozott nehézséget a járvány idején, a 14 éven aluli gyermeket

nevelők számottevő része csak úgy tudta megoldani a helyzetet, hogy az egyik szülő nem dolgozott, mintegy egynegyedük esetében pedig a szülők felváltva vigyáztak a gyerekekre – derült ki a felmérésből.