Ne háborgassuk a kismalacokat!

Tavasszal az erdőben, de akár a lakott területekhez közel is összefuthatunk kis vaddisznókkal. A legtöbb támadás ilyenkor fordul elő, mert az anyakocák védelmezik a kicsinyeiket, még akkor is, ha, egyébként csak távolabbról figyelik őket.

- Amikor kis vaddisznóval találkozunk, a legjobb, amit tehetünk, ha csendben ott hagyjuk. Az állat nem árva, ezért ne nyúljunk hozzá és ne simogassuk – hangsúlyozta Kovács István János, az Országos Magyar Vadászkamara Heves Megyei Területi Szervezetének titkára. – Egyébként sem szeretik a kölykök a simogatást, ilyenkor rendszerint elkezdenek visítani. Ráadásul az anyjuk, ha megérzi rajtuk az emberszagot, lehet, hogy örökre ott hagyja őket.

A koca veszélyesebb

A kis vaddisznók 3 hónapos korukig csak szopnak, de félévesen már önállóvá válnak.

- Bár a kan disznó küllemre félelmetesebb, mégis ritkábban támad, mint a koca. Magányosan, vagy maximum ketten járnak-kelnek. Csak szaporodási időszakban, októbertől januárig keresik fel a kondát, vagyis a kocát és nagyobb kölykeit és ha tehetik, elkerülik az embert. Az ellési időszak egészen május végéig elhúzódik. A kicsik egy-két hónapos korukban még állandóan az anya közelében tartózkodnak, de ahogy növekednek egyre messzebb merészkedhetnek – magyarázta a vadász.

Ebbel rövid pórázon

A támadás előtt minden állat előbb figyelmeztető jelzést ad le.

- Kirándulóként a kijelölt ösvényeken maradva, beszélgetve ritkábban találkozhatunk vaddisznókkal, mert ők a bozótost kedvelik és félnek az embertől. Ha egy vaddisznó morogni kezd ránk, akkor célszerű hátrálni, mert így még elkerülhetjük a támadást. Hogyha ez sem segít, akkor jól tesszük, ha kiszemelünk egy fát. A kutyasétáltatás különösen veszélyes lehet az erdőben, mert a koca kifejezetten veszélyesnek ítélheti kutyánk jelenlétét. Ha megérzi az eb szagát, nyílt konfliktus alakulhat ki és súlyos sérüléseket okozhat kedvencünknek. Éppen ezért csak rövidpórázon tartva sétáltassunk ilyen helyen, de a legjobb, ha egyáltalán nem tesszük – javasolta Kovács István János.

A beteget jelentsük be

A farkasok jelenléte visszaszoríthatja a nagy számú szaporulatot.

- A vaddisznónál az egész országban állománynövekedést tapasztalhattunk az elmúlt években. Éppen ezért örvendetes a nagyragadozók megtelepedése az Északi-középhegységben, amely a vaddisznó természetes ellensége. Ettől függetlenül a vadászoknak még így is elég dolga akad velük. Például a sertéspestis járvány kapcsán. Sajnos az erdőkben kirándulva is találkozhatunk beteg állattal. Ilyen esetben célszerű értesíteni a helyi vadászati egyesületet. A másik gond, hogyha lakott területek peremén élelmet talál a vaddisznó, például a házi komposzt környékén, akkor mivel intelligens, alkalmazkodó faj, könnyen odaszokik, sőt az ember közelségét is megszokhatja. Ez szintén növeli a konfliktusos helyzetek esélyét – hívta fel a figyelmet a vadászkamara Heves megyei titkára.

(A borítóképen: A kicsi vaddisznók még nagyon cukik)