Az elhurcoltatásra emlékeztek

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) miskolci csoportja 2005 óta minden évben koszorúzást tart az évfordulón. Idén a megemlékezést június 22-én a miskolci Nagyboldog­asszony minorita templom falán függő emléktábla előtt tartották. Ezt követően az esti szentmisét Holczinger Ferenc S. J. atya, a Miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium igazgatója mutatta be. Az ünnepi műsorban a gimnázium Magis kamarakórusa is közreműködött Herpayné Velkey Klára tanárnő vezetésével.

Értékteremtő közösség

„A lelkiismereti szabadságot és szabad vallásgyakorlást deklaráló magyarországi törvény hatályba lépése után a kommunista hatalom példátlan állami erőszakhullámmal félemlítette meg az ország lakosságát. 1950. június 11. után szisztematikusan elkezdték a 11500 férfi és női szerzetes deportálását” – ismertette ünnepi beszédében Holczinger Ferenc jezsuita atya. „Elkobozták a rendházakat, valamint felszámolták a közjót szolgáló rendi intézményeket. Miskolcról a minorita szerzeteseket hurcolták el, de hasonlóan a kommunista erőszak áldozataivá váltak a szatmári irgalmas nővérek, valamint a karmelita atyák is. A nővérek nevelői és szeretetszolgálati tevékenységükkel szolgálták a miskolci embereket. A szemlélődő szerzetes karmeliták pedig sajátos karizmájukkal, illetve lelkiségi programjaikkal teremtettek értéket a város keresztény lakossága körében.”

A világban is folytatták

Hiába fosztották meg rendi életformájuktól a szerzeteseket, hivatásukat nem tudták elvenni tőlük. „Hetven évvel a szomorú események után kötelességünk emlékezni az elhurcolt szerzetesekre, ahogy hálát is adni értük. Életük több tekintetben hasonlít mesterük első tanítványainak sorsához. Az elhurcoltak között többen a Szent Család názáreti rejtett életének lelkiségét élve szolgálták tovább embertársaikat, ahogy Jézus üldözött tanítványai. A korábbi életformájuktól megfosztott szerzetesek is elvitték az evangéliumot a munkahelyek világába, sok esetben erősítették a családok lelki életét” – tudtuk meg.

Újjáéledtek a rendek

Isten a történelmi bűnök helyreállításával ad reményt és mutat rá saját létére. „A történelem ura sajátos módon tudja a bűn, illetve az erőszak által sújtott emberiség történelmét üdvösségtörténetté alakítani. Ahogy a kommunisták, úgy a Szovjetunió is elvesztették történelmi relevanciájukat, sőt az utóbbi a puszta létét is. Azonban a keresztény közösségek válaszolva a kor kihívásaira Magyarországon és a többi volt szocialista országban is rendkívüli dinamizmussal újraéledtek. Megtalálták feladatukat a társadalomban a lelkek és a közjó szolgálatára. Ez a jelenség rávezet bennünket arra, hogy Isten úgy mutatja meg jelenlétét, mint ahogy a bibliai választott nép tette” – magyarázta a pap.