B terv után C: fizessenek a lakók

A közgyűlés pénteki ülésére benyújtott előterjesztések azt vetítik előre, hogy a közgyűlési többségben lévő Velünk a Város frakció olyan ingatlangazdálkodási tervet támogat a 2020. évre vonatkozóan, amelyben az önkormányzati tulajdonú bérbe adható lakások díját lényegesen megemelik a megyeszékhelyen: „a bérletidíj-emelés többlépcsős bevezetését indítványozza”. Hozzáteszik, hogy a „kidolgozott bérletidíj-emelési rendszer a piaci viszonyok tükrében arányos, differenciált, az egész lakásállományt érintően teljes körű és a fizetési terhek egyösszegű, azonnali emelésének elkerülése érdekében fokozatos”. A tervezett döntés hátterében pedig az ingatlangazdálkodási tervre vonatkozó előterjesztésben az áll, hogy „az önkormányzati bérlakások jelenlegi díja jóval a szabadpiaci bérleti díjak 50 százaléka alatt marad”, amely „arra ösztönzi az egyébként fizetőképes lakosságot, hogy az olcsóbb lehetőségeket keresve, önkormányzati tulajdonú bérlakásban oldja meg a lakhatását”.

Milliárdokra van szükség

Miskolcon önkormányzati tulajdonban 4871 lakás van, amelyből 964 áll üresen, vagyis a lakásállomány közel 20 százaléka. A 964 lakás közül 592 az állapota miatt nem alkalmas bérbeadásra, amelyek közül 271 komfort nélküli lakás, vagyis ezekben jó esetben nincs se víz, se gáz, se villany, se fürdőszoba. Az ingatlangazdálkodási terv ugyanakkor megfogalmazza, hogy „a bérleménygazdálkodásból származó üzleti eredmény legalább 60 százalékát az ingatlanvagyon elemeinek felújítására, új ingatlanok építésére” kívánja fordítani. Az Észak-Magyarország érdeklődött egy megyei építészszakembernél, aki a kivitelezésre vonatkozó költségvetések készítésében is jártas, hogy egy komfort nélküli lakás felújítása esetén mennyivel kell számolni. Megtudtuk, hogy állapottól függően, de átlagosan minimum nettó 200 ezer forint a négyzetméterár. Miskolc esetében a 271 komfort nélküli lakás felújítása, 40 négyzetméteres lakásokkal számolva, több mint 2 milliárd forintba kerülne. A 271 lakás pedig a teljes ingatlanállomány mindössze 5 százaléka.

Drasztikus lépések

Az ingatlangazdálkodási terv mellékleteiben szereplő, tervezett díjtételeket nézve a leginkább piacképes lakások a kisebb, maximum 40 négyzetméteres lakások. Ezt igazolja az is, hogy az előterjesztés szerint ezeknek a négyzetméterára a legmagasabb.

A közgyűlés pénteki ülése által megtárgyalandó anyagban található mellékletek rögzítik a 2020-ra, 2021-re és 2023-ra vonatkozó díjtételeket is: kiindulva a 2020-as díjakból 2021-re vonatkozóan 20–50 százalékos emelkedés várható az egyes kategóriákban. 2021-ről 2022-re 10–18 százalékos emelkedéssel lehet számolni, 2022-ről 2023-ra pedig további 10–14 százalékos emelkedést tervez a városvezetés. Összességében tehát előfordulhat, hogy egy ingatlan esetében az előttünk álló három év alatt minimum 44, de maximum 98 százalékos díjemelkedés is várható.

Az Északnak nyilatkozó önkormányzati bérlakást bérlő elmondta, tájékoztatást a tervezett emelésről még nem kapott, az egyik internetes oldalon olvasott a hírről. Ők eddig egy 50 négyzetméteres lakásért 34 ezer forintot fizettek. Az esetleges emelést, mivel mind a ketten keresnek, éppen ki tudják majd fizetni, de semmiképpen sem látják úgy, hogy a megemelt díjak a fiatalok Miskolcon maradását szolgálják. Ugyanis, ha az önkormányzat által kínált lakások körülbelül ugyanannyiba kerülnek, mint a piacon található albérletek, akkor jóval kényelmesebb magánszeméllyel szerződni, hiszen kevesebb adminisztrációval jár, mint egy pályáztatási eljárás.

Ár- és díjstopot javasoltak

A Fidesz–KDNP-frakció július 23-án nyújtott be javaslatot, amelyben adó- és áremelési moratórium elrendelését indítványozták. Mint fogalmaztak: a strand- és a vadasparki belépőjegyek díjának emelése arra enged következtetni, hogy a városvezetés ár-, díj- és adóemelésből kívánja finanszírozni a költségvetési hiányt. A javaslatban kifejezték aggodalmukat arra vonatkozóan, hogy Miskolc város lakossága és a vállalkozók teherviselési képességével nincs arányban a már eddig is akár 33 százalékos díjemelés.

Megválaszolatlan kérdések

Miskolc város sajtóosztályát is megkerestük a kérdéseinkkel. Többek között a következőket tettük fel:

– Az önkormányzati bérlakások tekintetében hány százalékos emelést tervez a város a szociális bérlakások és a piaci alapon bérbe adott ingatlanok esetében? – Jelenleg hány önkormányzati tulajdonú szociális bérlakás van kiadva?

– Jelenleg mennyi az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások kiadásából származó bevétel?

– A többletbevételből származó összeget pontosan mire kívánja fordítani a város, milyen ütemezésben, mikortól?

– Amennyiben felújításokat tervez, akkor történt-e előzetes felmérés, hogy mekkora lakásállományból származó portfólióval kell tervezni, milyen költségvonatkozásban?

– Az esetleges felújítások tekintetében kiemelten kezelnek-e egy-egy területet, városrészt? Ha igen, akkor hol és miért?

– Jelenleg hány önkormányzati tulajdonú bérlakás van kiadva piaci alapon?

– Történt-e előzetes hatástanulmány arra vonatkozóan, hogy az önkormányzati ingatlanokat bérlőknek a megemelt díjtételek okoznak-e majd likviditási problémát, vagyis ki tudják-e fizetni a díjat?

– Mit tervez a város azokkal az önkormányzati tulajdonú ingatlanokkal, amelyeket jelenleg nem tud hasznosítani?