Hiányzik még 237 pedagógus

Nyáron látni igazán, hol, melyik oktatási intézményben mennyi pedagógus hiányzik, hiszen ilyenkor szaporodnak meg az oktatási-nevelési intézmények álláshirdetései.

A közigállás.hu adatai szerint nem kevesebb mint 237 pedagógust és logopédust keresnek a megyénkbeli intézmények. Nem tudni, hogy ez az adat mennyire pontos, ugyanis az állásod.hu oldalon keresgélve azt tapasztaltuk, hogy ennél sokkal nagyobb a hiány. A különbség valószínűleg abból adódik, hogy a szakképzési intézmények már nem a közigállás.hu-n hirdetnek, hiszen oktatóik már kikerültek a közalkalmazotti státuszból.

Mindenféle szakos tanár

A közigállás.hu szerint 124 tanárt, 51 tanítót, 45 óvodapedagógust, 15 gyógypedagógust és 2 logopédust várnak még mindig az iskolák és az óvodák. Az álláshirdetések száma ilyenkor természetesen azért is nő, mert ezekben a hetekben sok pedagógus vált intézményt, a helyükre pedig újakat kell keresni.

A hirdetéseket böngészve kiderült, a legtöbb pedagógus a Kazincbarcikai, a Sárospataki és a Mezőkövesdi Tankerületi Központ iskoláiból hiányzik. Nagy szükség lenne matematikatanárokra (28), angoltanárokra (18), testnevelőkre (15), de az a tapasztalat, hogy ma már mindenféle szakos tanárt keresnek.

Az iskolák megragadnak minden lehetőséget, hogy magukhoz vonzzák a számukra megfelelő kollégát. Közösségi oldalukon is közzéteszik, kinek örülnének nagyon. A Miskolci Szakképzési Centrum például nemrég még 20 tanárt vagy szakoktatót keresett intézményeibe. A legnagyobb hiány matematika-, informatika- és angoltanárból volt. A Szerencsi Szakképzési Centrum július közepén 15 pedagógust, oktatót vagy szakoktatót keresett, az Ózdi Szakképzési Centrum pedig 8-at.

A Miskolci Szakképzési Centrum kancellárja, Kiss Gábor kérdésünkre elmondta, hogy a szakképzésben a nyáron lezajlott jogállásváltozás következtében átlagosan 30 százalékkal nőttek a bérek, amely minden oktatójuk számára érzékelhető változás, másoknak pedig vonzó lehetőség.

Több osztály indul

Molnár Péter, a Miskolci Szakképzési Centrum főigazgatója jelezte:

– A tanévet zavartalanul meg tudjuk kezdeni, szakos ellátottságunk biztosított az elméleti és a gyakorlati tárgyak terén is. A szakképzésben foglalkoztatott oktatók számát egyrészről a természetes fluktuáció, másrészről az a tény befolyásolja, hogy a 2020/2021-es tanévben több diák kezdi meg tanulmányait intézményeinkben, mint korábban, ezért több osztályt tudtunk indítani, amelyhez több oktatóra van szükségünk.

A főigazgató hozzátette: „a szakképzésben a kötelező óraszám 22, az efölött megtartott órák – abban az esetben, ha valaki vállal ilyet – túlóraként kerülnek rendezésre, ugyanakkor órakedvezményt is tudnak biztosítani azok számára, akik többletfeladatot, például tehetséggondozást vagy versenyfelzárkóztatást vállalnak”.

– Ezek összessége, valamint a hirdetések hatására hozzánk beérkező pályázatok száma alapján azt mondhatjuk, hogy a szakmaoktatásban van perspektíva. Olyan vonzó lehetőség az oktatók számára, amelyet az bizonyít leginkább, hogy a közel nyolcszáz álláshelyre már csak 4-5 szabad pozíciónk maradt – hangsúlyozta Molnár Péter.

Több oka van

Miért hiányzik sok pedagógus az iskolákból? – kérdeztük Molnár Zoltántól, a Pedagógusok Szakszervezete Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnökétől. Mint mondta, a probléma több okra vezethető vissza.

Az egyik, hogy az utóbbi tíz évben rendkívül megnövekedtek a pedagógusok terhei az oktatásban és az adminisztrációban egyaránt. Emellett az utóbbi évtizedekben jelentősen csökkent a pedagóguspálya presztízse. Az anyagi megbecsüléssel is adódnak problémák. Igaz, a pedagógus-életpályamodell jól indult, de az, hogy a béremelés mértékét nem az aktuális minimálbérhez kötik, hátrányosan érinti a pedagógustársadalmat.

A pálya amiatt sem vonzó, hogy a nevelők az utóbbi években veszítettek önállóságukból.

– A továbbtanulási adatokból ugyan az látszik, hogy sokan jelentkeznek egyetemre pedagógusnak, de végül a hallgatók egynegyede, jó esetben egyharmada választja csak valóban a nevelést-oktatást. Tehát a pedagógustársadalom egyre öregszik, évente 5–6 ezer kolléga vonul nyugdíjba. A vidéki kis iskolák, óvodák pedig még kevésbé vonzóak, mint a városiak a rossz közösségi közlekedés miatt, és hogy ma már ritkán lehet szolgálati lakáshoz jutni – sorolta Molnár Zoltán.