2020.08.27. 20:00
Ismét lehet türelmi zóna Miskolcon
Türelmi zóna kijelölésére vonatkozó előterjesztés kerül pénteken a miskolci közgyűlés elé.
Forrás: Shutterstock/illusztráció
A városban az elmúlt húsz év alatt ez a harmadik alkalom lehet, amikor kijelölt területen űzhetik a prostitúciós tevékenységet. Egy 1999-es törvény teszi lehetővé, hogy az önkormányzatok türelmi zónát jelöljenek ki. A tervezett zóna környékén járva kérdeztük az ott élőket és a szolgáltatást kínáló lányokat: mit gondolnak a kijelölésről, és hogyan látják a prostitúció helyzetét.
A megyeszékhelyen először 2001-ben jelölt ki türelmi zónát az önkormányzat a Tiszai Pályaudvar környékén, amelyet a lakossági tiltakozás hatására „átköltöztettek” 2002-ben a Zsarnai piachoz, azonban ezt a rendeletet később visszavonták. Ez azt jelenti, hogy mivel jelenleg nincs a városban kijelölt terület, így a védett övezeteken kívül a városban folytatható a tevékenység (védett övezetek például az oktatási, egyházi intézmények háromszáz méteres körzete), ha a prostituáltak az egyéb előírásokat betartják.
Törvényi előírások
Ezek közé tartozik közrendvédelmi részről, hogy nem zaklató módon kínálja a szolgáltatásait. Közegészségügyi részről egészségügyi igazolással kell rendelkezniük, míg van egy gazdasági vonal is: ugyanis a tevékenység szolgáltatásként hivatalosan is gyakorolható a megfelelő kiváltott engedéllyel és így adóköteles is az ebből származó jövedelem.
Az elmúlt években a lányok megjelenése továbbra is elsősorban a Tiszai pályaudvar környékére koncentrálódott, kiemelten a Szinva utcára, de gyakorlatilag a pályaudvar körül, a Baross Gábor utcán, a Selyemréten, és be egészen a sétáló utcáig, Búza térig megjelennek, így például a Gömöri felüljáró alatti parkoló is egy ismert és folyamatos helyük. A közgyűlés elé kerülő előterjesztés szerint a szabályozatlan viszonyok alkalmasak a település nyugalmának megzavarására, és a prostitúció eléri a védett övezetek határait, ami megbotránkozást vált ki, illetve az oktatási, köznevelési intézményekbe járó, és a lakókörnyezetben élő gyermekek érzelmi és erkölcsi fejlődését is hátrányosan érinti. Ezért tartja az előterjesztést benyújtó képviselő szükségesnek a zóna kijelölését, amelyre a Szinva utca páros oldalát javasolja a 2. számtól a Fonoda utcai hídig. Egyben arra is javaslatot tesz, hogy ezen kívül a város többi részén az önkormányzat rendeletben tiltsa meg a szolgáltatás nyújtását.
Ez a terület pontosan a másik oldala a Szinvának ahhoz képest, mint, ahová most koncentrálódik a tevékenység. A buszállomástól aszfaltos út vezet, amely pontosan a 2-4. szám alatti telephelyig tart, onnan zúzott köves, rettenetesen rossz minőségű útszakasz következik a Fonoda utcáig, amelyen nem is vállaltuk, hogy autóval végighajtsunk. Az ominózus telephely az egyetlen működő a cirka hatszáz méteres útszakaszon, onnan az utca végéig – ami éppen szemben van az állategészségügyi teleppel – már csak elhagyott épületek állnak égig érő gazban.
Elsőként hát a telephelyre megyünk be, ahol egy építőanyag kereskedés eladóit kérdezzük: hallottak-e a zóna kijelölésének tervéről, és mit szólnak hozzá?
– Halottunk a dologról – mondja egyikük – Itt is megy egyébként is a dolog, így nem lesz újdonság. Nem igen lehet mit tenni, az a probléma, hogy rengeteg szemetet hagynak maguk után, amikor jövünk dolgozni sokszor nem is tudjuk használni a járdát emiatt, na meg a nagy gaz miatt – mondják.
Nem zavaró
Ahogy kijövünk a telephelyről Budai Attilával találkozunk, aki kerékpárral közlekedik erre napi szinten, azt mondja mindig látja a lányokat, akik a szolgáltatásukat kínálják.
– Nem túl jó környéke ez Miskolcnak, de volt rosszabb is. Van rá igény, hát csinálják. A pályaudvarra is bemennek, meg a Selyemréten is látom őket, ahogy a Lenke utcán is, de többfelé is a városban. Úgyis fogják csinálni, akkor már jobb, ha szabályozott keretek között, így számon lehet őket kérni, ha máshová mennek – véli.
A Szinva utca végén a buszmegállóban várakozókat is megszólítjuk, mit gondolnak a dologról, de azt mondják őket az utca ezen oldalán sem zavarják a lányok.
– Nekik is meg kell élni valamiből, ott is jó lehet nekik, de itt sem gond. Inkább arra kellene figyelni, hogy legyenek kint szemetesek, így kevesebb legyen a szemét, mert rettenetes, ahogy kinéz a környék. Meg kihelyezhetnének egy mobilvécét, hogy kulturáltabban tudják a dolgukat végezni, elvégre ők is emberek – mondja Vaskó József.
A Szinva és Szondy utca sarka kedvelt pont a területen, ottjártunkkor is két lány álldogált ott a nagy melegben kuncsaftra várva. Kérdésünkre, hogy halottak-e a zóna kijelölésének tervéről az egyikük bólint, hogy neki már említették. A légvonalban alig kétszáz méterrel arrébb lévő helyre azt mondják az sem rossz, nekik megfelel.
– Nekünk is az az érdekünk, hogy minél kulturáltabb keretek között tudjon a dolog működni. Sajnos nagyon sok lány igénytelen, minden tiszta szemét, egyszerűen undorító – mutatnak körbe azt is sietve hozzátéve, hogy nekik mindkettőjüknek megvannak az egészségügyi papírjai, ami viszont rajtuk kívül nem sok lányról mondható el a városban.
– A saját magam és a vendég érdeke is, hogy rendben legyenek a papírjaim, ahogy az is, hogy ott végezzük a tevékenységet, ahol lehet, és ne legyen ebből senkinek sem problémája. Az, hogy itt lakóházak mellett vagyunk nem csak az itt élőknek rossz, hanem nekünk is, jobb lenne ott, ahol nem laknak – mondják mind a ketten.
Zárt hely kellene
Hozzáteszik, az lenne az igazi megoldás, ha teljesen rendezett keretek között kínálhatnák a szolgáltatásukat. Példaként a sarkon álló romos épületre mutatnak.
– Itt például rengeteg helyiség van, korábban anyaszállás volt. Ha egy ilyet az önkormányzat a rendelkezésünkre bocsátana, akkor lenne igazán kulturált a dolog, nem kellene kocsiban, vagy valahol az utcán letudni a dolgot. Akár lehetne egy portás is, aki a kuncsaftoktól 2-3 ezer forintos díjat is beszedhetne. A vendég megfizetné a megfelelő körülményekért, és még bevétele is lenne az önkormányzatnak. Ausztriában ezt így oldották meg – mondják hozzátéve: kíváncsian várják a pénteki döntést, és annak megfelelően fognak dolgozni a jövőben.