Vitás az új kata-szabály

Szigorodnak a kisadózó vállalkozások tételes adója, közkeletű nevén a kata szabályai. A 2021. január 1-jétől életbe lépő törvénymódosítás értelmében, ha egy katázó alvállalkozónak 3 millió forintnál többet fizetnek ki egy évben, a fennmaradó rész után 40 százalékos különadót kell fizetnie a megbízónak.

Négyszázezren a körben

A kisadózó vállalkozások tételes adójának bevezetése 2013-ban a kormányzat egyik legnépszerűbb adópolitikai intézkedése volt. Évről évre egyre több egyéni és mikrovállalkozó választotta ezt a kedvező, és minden szempontból egyszerű adózási formát, így idén júliusban már 409 ezer katást tartott nyilván az adóhatóság. Közel 50 ezerrel többet, mint egy évvel korábban – közölte nemrégiben Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A jelentős számú kisadózót érintő rend megváltoztatása leginkább azért kavart nagy vihart az érintettek körében, mivel az új szabályok – a kata bevételi plafonját, a 12 millió forint bevételt feltételező számítás szerint – 3,6 millió forint adóterhet jelentenek majd. Azaz: míg a jelenlegi szabályok szerint 12 millió forint bevételből 11,35 millió forint maradt a kisadózó zsebében, jövőre ez 7,75 millióra apad. A pluszteher – amennyiben belföldi adóalanyról van szó – a megbízókat érinti, ugyanis a szabályok szerint nekik kell majd a 3 millió feletti rész után kirótt 40 százalékos adót megfizetniük.

A Pénzügyminisztérium államtitkára a drasztikus változások indokaként arról beszélt, hogy a katát a nagy cégek a munkaviszony alternatívájaként használták, ami a tisztességes piaci szereplőknek versenyhátrányt jelentett. Adóhatósági nyilvántartásokra hivatkozva elmondta: 2019 végén a katások 40 százaléka a vállalkozás megkezdése előtt alkalmazott volt, ami ellentétben áll azzal a céllal, amiért ezt az adózási módot életre hívták: a lakosságot ellátó mikrovállalkozások – például fodrászok, kozmetikusok, taxisok – segítésére.

A katázás árnyékában megbújó rejtett foglalkoztatás felszámolását a piaci szereplők és a vállalkozói érdekképviseletek egyértelműen szorgalmazták. A „fűnyíróelven” történő bevezetésével azonban nem értenek egyet – tette egyértelművé Adám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) megyei elnöke. Utalt ezzel arra, hogy az új szabályok a különböző helyzetben lévő vállalkozásokat kivétel nélkül egyformán sújtják.

Az extra adó bevezetésével kapcsolatban ezért inkább tartanak a szürke- és fekete­gazdaság erősödésétől, mint hogy tovább folytatódna a piaci esélyek adózási szempontú kiegyenlítése.

– Sajnálatos, hogy a törvénymódosítás előtt érdemi egyeztetés sem az érdekképviseletekkel, sem az érintett vállalkozókkal nem volt arról, hogyan lehetne megoldást találni a valós problémára, az ügyeskedők kizárására a katások köréből. Pedig erre akár az adóhatósági nyilvántartásból következtetni lehetne. Célzott ellenőrzésekkel elejét lehetett volna venni, hogy egyes cégeknek és bizonyos jövedelmi szint felett a munkavállalóknak ne érje meg katának álcázni a munkaviszonyt – mondja. Állításához kapcsolódva ide­idézhető az adóügyi államtitkár nyilatkozata, amelyből kiderült: tavaly húsz cég 4700 olyan katást alkalmazott, akiknek összességében közel 32 milliárd forintot fizettek ki.

A szabály az szabály

A szaktárca szerint a „hárommilliós szabály” legfeljebb néhány tízezer vállalkozást érint. Ezt az optimista várakozást cáfolja egy hazai bank friss kutatása, amely szerint a katások harmada, mintegy százezer vállalkozás lehet érintett a szabályváltozásban. A tárcától eltérően vélekedik a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara is, amely felmérést indított kisvállalkozó tagjai körében.

– A törvény módosítására nem sok esélyt lát a VOSZ, de a jogos igények támogatásáról nem teszünk le – mondja Ádám Imre, aki az emelkedő adóterhek miatt a munkahelyek elvesztésétől, a munkavállalók elvándorlásától tart. – A mikro- és kisvállalkozásoknak szükségük van az egyszerű és bizonyos szempontból kedvezményes adózású rendszerre, amely nemcsak az adminisztráció csökkentését, a gazdaság fehérítését szolgálja, hanem hozzájárul a kisvállalkozások fejlesztéséhez is.

(A borítóképen: Nem minden kisvállalkozó örül az új szabálynak)