A félelemkeltés mint érdekérvényesítés

A terrorizmus a szakirodalom alapján az erőszak alkalmazásának vagy az azzal való fenyegetésnek egy olyan stratégiája, amely félelemkeltés révén meghatározott politikai, ideológiai vagy vallási célokat szándékozik kikényszeríteni – fogalmaz Deák Dániel politológus, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, akivel a terrorizmus sajnálatosan gazdag történetéből a közelmúltat vettük szemügyre.

Mikortól számítják nemzetközinek a terrorizmust, és miként változtak meg az erőszakos cselekmények céljai?

A ma ismert terrorizmus a tömegmédia megjelenésével egyidős, hiszen ennek köszönhetően globális méretekben képesek a terroristák az embereket az erőszak sokkoló jeleneteinek részeseivé tenni, azok hatását felfokozni és félelmet kelteni. A legismertebb terrorszervezetek, mint például a Vörös Hadsereg Frakció, a Vörös Brigádok, az IRA, az ETA vagy az al-Kaida politikai célokat akartak elérni a merényletekkel. Az IRA (Ír Köztársasági Hadsereg) például még egy országon belül működött, és a belfasti egyezmény aláírásáig Észak-Írországnak az Egyesült Királyságból való teljes kiszakadásáért, illetve annak Írországgal történő egyesüléséért harcolt. A nemzetközi terrorszervezetek – jellemzően a Közel-Keleten vagy Afrikában – viszont azon dolgoznak, hogy más országokban, sőt más kontinenseken kövessenek el véres merényleteket. Ezeknek a nemzetközi terrorszervezeteknek már globális céljaik vannak: egy ideológia legyőzése vagy egy másik hatalom megdöntése. A tömeges migrációs hullám óta Európában megfigyelhető merénylethullám természetéből az következtethető ki, hogy a radikális iszlamisták kizárólag a pusztításra, a kultúra megsemmisítésére koncentrálnak.

Új időszámítás kezdődött a terrorizmus történetében az Egyesült Államokban 2001. szeptember 11-én történt támadások után?

A World Trade Center ellen elkövetett merénylet képsorai pillanatok alatt bejárták a világot. Aki akkor élt, minden bizonnyal nagyon jól emlékszik arra a napra, amikor a nyugati világ átélte ezt a hatalmas sokkot. Innentől datálható a szélsőséges iszlamisták igazán komoly támadássorozatainak a kezdete a nyugati civilizációval szemben. A közel keleti merénylők az Egyesült Államokra máig úgy tekintenek, mint a megtestesült gonoszra, amit minden áron el kell pusztítani. Hasonló motivációk állnak az európai merényletek mögött is, amelyek során a keresztény nyugati kultúrát támadják a szélsőséges iszlamisták. Ezeknek a célja egyértelműen a pusztítás és a lakosság megfélemlítése a tömegmédiumokon keresztül. Jellemzővé váltak az olyan kisebb késes támadások, amelyek során járókelőket ölnek meg az utcán a merénylők. Ezek ellen szinte alig lehet védekezni, ráadásul az embereket végképp elriasztják attól, hogy bizonyos városrészekbe egyáltalán betegyék a lábukat. Hasonlóan kiszámíthatatlanok a gázolásos merényletek, amikre szintén több példa volt a közelmúltban.

Ennek ellenére úgy látni, hogy a globális turizmuson a koronavírus nagyobbat ütött, mint az al-Kaida vagy az Iszlám Állam…

A 2001-es merényletek óta azért jelentős szigorításokat vezettek be a légi közlekedésben, fokozottan dolgoznak az iszlamista terrorszervezeteknek a felszámolásán és a hozzájuk kapcsolódó terroristák kiszűrésén. Sajnos ez nem mindig jár sikerrel, hiszen az utóbbi években is számos kisebb-nagyobb merényletre sor került Európában. Mindez főként a migrációs válság eredménye, hiszen a kontinensre érkező több millió illegális bevándorló között rengeteg terrorista bújt meg. Szintén komoly veszély, hogy Nyugat-Európában nagyszámú muszlim populáció található, így a másod- és harmadgenerációs bevándorlók radikalizálódása további veszélyt jelent.

Hozott politikai változásokat a 21. században a terrorizmus?

A hagyományos terrorszervezetek, mint például az IRA, mára beszüntették tevékenységüket, nem követnek el több merényletet. Alkut kötöttek a hatalommal, több köztük politikai szervezetként vagy politikai pártként folytatja a tevékenységét. A 21. században azonban teljesen új típusú, főként iszlamista hátterű terrorszervezetekről beszélhetünk. A 2001-es merénylet hatására robbant ki az iraki háború, amelyben az amerikaiak megdöntötték Szaddám Huszein hatalmát, és azóta is kaotikus állapotok uralkodnak a közel-keleti államban. Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenységének hatására pedig lényegében Szíria vált élhetetlenné, és több állam összefogásának eredményeként lehetett valamelyest felszámolni ennek a rendkívül veszélyes csoportnak a tevékenységét. A terrortámadások hatására Európában azok a politikai erők tudtak nagyobb támogatottságra szert tenni, amelyek nemet mondanak az illegális bevándorlásra és a biztonságot hangsúlyozzák.

Magyarország kül- és belpolitikáját hogyan befolyásolta a nemzetközi terrorizmus jelensége?

Hazánkat szerencsére nem érintették eddig terrormerényletek, miközben számos európai országban voltak több áldozatot is követelő támadások. Ez főként annak köszönhető, hogy Magyarország nemet mondott a 2015-ös tömeges bevándorlási hullámra, az ország területén nem él nagyszámú muszlim közösség, amelynek tagjai radikalizálódhatnának. Elleneztük az illegális bevándorlást, és a kormányzat határozottan lépett fel azokkal a jelenségekkel szemben, amelyek több nyugat-európai országban a terrortámadásokhoz vezettek. Külpolitikai színtéren Magyarország a NATO keretén belül igyekszik segíteni azokat a hadműveleteket, amelyek célja a terrorszervezetek felszámolása, illetve a béketeremtés a közel-keleti országokban.