A nagy tanulság: minden cégnek kell egy jó B terv

Borsod-Abaúj-Zemplén felzárkózása a gazdaságilag, társadalmilag fejlettebb megyék közé a koronavírus-járvány ellenére nem állt meg. Több vizsgálat is bizonyítja, hogy a megye gazdasága tűrhetően átvészelte az első hullámot és a gazdasági szereplők azon munkálkodnak, hogy a szakemberek által jelzett esetleges második hullám idejére az eddigieknél is felkészültebbek legyenek.

Nagy átlagban jók vagyunk

A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Foglalkoztatási és Gazdaságfejlesztési Paktum paktumszervezeti ülésén az is elhangzott, hogy a megyét ma már izgalmasnak és sokszínűnek kell nevezni, mert ugyan megvannak benne azok az akut problémák, amelyekkel a gazdaságilag kevéssé fejlett járások küszködnek, de vannak egy olyan ipari tengelye, amely mentén a gazdasági fejlődés meghaladja az országos átlagot. Azt kellene elérni, hogy a fejlett kistérségek magukkal húzzák a kevésbé fejletteket.

Setényi János, az Expanzió Kft. ügyvezetője a megye foglalkoztatási stratégiájáról szóló jelentés kapcsán kijelentette, egyértelműen kimutatható a megye fejlődése. Mint mondta: „a megye nem egyenletes, de folyamatos felzárkózást mutat az országos átlaghoz, azaz pozitív gazdasági folyamatok zajlanak le benne esztendők óta. Magyarországon vannak olyan megyék – a régiónkban éppen Nógrád megye sorolható ide – amelyek tartósan leszakadni látszanak, de Borsod-Abaúj-Zemplén megye már régóta nem tartozik ebbe a csoportba, hanem a felzárkózók csapatához csatlakozott.”

Setényi János kijelentette, hogy „átlagos megyeként kell ma már gondolni Borsod-Abaúj-Zemplénre, ahol néhány kistérségben még örökölten súlyos problémák vannak, de a megye összegészében jó irányba halad.”

Máshová tartozunk már

„Világossá kell tennünk a belső gondolkodásunkban és a külső kommunikációnkban is, hogy a válságrégiókhoz már nincs közünk” – tette hozzá a szakember. A koronavírus-járványt a turizmuson, a vendéglátáson és a szolgáltató szektor szereplőin túl elsősorban azok a gazdasági egységek sínylették meg, akik valamely globális gyártólánc tagjai, hiszen az anyavállalat leállása fokozatosan végig gyűrűzött a teljes láncolaton.

Ezt is hozta a járvány

Az első hullám nyomán az újraindulás részben megtörtént. A szakember szerint ebben a kereskedelmi szektor járt az élen. Ők már a pandémia idején is hamar túljutottak az első sokkon és ráálltak a házhoz szállításra és az e-kereskedelemre.

„A járványidőszak olyan tanulási kényszerhelyzetet is jelentett a gazdaság szereplői számára, amellyel lényegében 10-15 éves lemaradást hozhattak be néhány hónap alatt. Az e-kereskedelem így vált a mindennapok szerves részévé és várhatóan a veszélyidőszak elmúltával is megmarad pozitív hozadékként – vonta le a következtetést Setényi János.

Sikerterületté lépett elő az otthoni munkavégzés, a home office. „Nagyon sok évtizedekkel ezelőtt szocializálódott vállalkozó volt kénytelen elengedni azt a beidegződést, hogy dolgozói csak a munkahelyen végezhetnek hatékony munkát. Egy-két hónap után döbbenten vették tudomásul, hogy sok esetben még hatékonyabb volt a munkavégzés, mint korábban.

A szakember kijelentette, hogy a koronavírus-járvány fontos tanulsága, hogy minden vállalkozónak, vállalkozásnak szüksége van B-tervre, amely gond esetén elővehető, alkalmazható.

(A borítóképen: A vegyipar sem állt le, folyamatosan érkeztek a Tiszán a tiszaújvárosi Mol-beruházás berendezései)