Beethoven írta a forradalom himnuszát

A Magyar Rádió épületének 1956. október 23-ai ostroma után lehetetlenné váltak a rádióközvetítések a budapesti stúdiókból. A forradalmárok még aznap éjjel mobil rádióskocsit telepítettek a Parlament mellé, ahonnan folytatták az adást.

Az ideiglenes rádióállomás zeneszolgáltatását eleinte mindössze néhány hanglemez biztosította, amiket az Országházban találtak, köztük a Himnusz, a Szózat, operett- és magyarnóta-válogatás, valamint az Egmont-nyitány.

– A Beethoven-mű először október 24-én délben hangzott fel, a Himnusz után – idézi fel B. Kaskötő Marietta zenetörténész. – Akkor mondta el Nagy Imre miniszterelnök a beszédét, amelyben amnesztiát ígért azoknak, akik leteszik a fegyvert. Ezt követően újra felhangzott a darab, ami a következő tizenegy napban újra és újra előkerült. A véletlennek, a szerkesztői ízlésnek, bár, ami a valószínűbb, a hangzóanyag hiányának köszönhetjük, hogy az Egmont-nyitány lett a forradalom idején a legtöbbször játszott zenemű, taktusai összefonódtak a szabadságharccal.

Arról nem igazán van tudomásunk, hogy a felkelőkkel megismertették volna a Beethoven-darab keletkezéstörténetét. Többek között azt, hogy a Goethe Egmont című drámájának kísérőzenéjeként született mű címszereplője a 16. században élt Lamoraal van Egmont holland gróf, aki a spanyol elnyomás ellen küzdő németalföldiek élén állt. Kivégzése tömeges megmozdulásokhoz vezetett, ami végül hozzájárult Hollandia függetlenségének kivívásához.

– Amit biztosan tudunk: 1956. december 31-én, amikor a szovjetek által megszállt Budapesten az Állami Hangversenyzenekar először színpadra léphetett, Ferencsik János karmesterrel egy igen érdekes műsort állítottak össze. A Beethoven-hangversenyként meghirdetett program első műsorszáma az Egmont-nyitány volt, utána a D-dúr hegedűverseny és végül az Eroica-szimfónia. Meghökkentő műsorválasztás 56-os puskaporos hangulatában, hiszen a versenymű kivételével forradalmi hevületben fogant darabokról van szó. Az üzenetet csak az nem értette, aki nem akarta – értékeli B. Kaskötő Marietta. Tőle tudjuk: magát Beethovent nem, viszont az Egmontot egy időre tiltólistára tette a szovjet megszállás. Felismerték, hogy hangulata összefonódott a magyarok szabadságvágyával.