Előkelő listákon a miskolci gépészmérnöki képzés

Egy éve ünnepelte a Miskolci Egyetem és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar alapításának 70 éves jubileumát. Dr. Siménfalvi Zoltánnal, a kar dékánjával beszélgettünk.

Hogyan változott az elmúlt 7 évtizedben a gépészkar profilja? Háttérbe szorult-e a többi kar megjelenésével?

Az egyetem műszaki képzési profillal indult, de nem éltük meg hátrányként, hogy más karok is megjelentek az egyetemen, hiszen ezzel vált az intézmény igazi universitasszá. Nem utolsósorban ez a sokszínűség lehetővé teszi a tudományterületek ötvözését az oktatás és a kutatás-fejlesztés területén. A mérnököknek egyre inkább szükségük van például egy beruházás során jogi, gazdasági és humán ismeretekre is.

2006-ban megváltozott a kar neve: Gépészmérnöki és Informatikai Karként működik tovább. De korábban is képeztek informatikusokat.

Az alapítás óta eltelt hét évtized folyamatos változást, fejlődést és megújulást hozott. A kar az elmúlt évtizedek során a régió egyik meghatározó intézményévé vált. Képzéseink magas színvonalon teljesítik az akkreditációs követelményeket. Olyan képzéseket kínálunk, amelyek követik a változást, a megújulást, a fejlődést és fogadják az ipari igényeket. Napjainkban olyan ismeretanyagot és képzési formákat várnak a vállalatok, amelyek naprakészek és gyorsan megszerezhetők. Ezért nagy energiát fordítunk a BSc és MSc képzések mellett a szakmérnöki és tűszerű képzések fejlesztésére. Ilyen például az elmúlt időszakban alapított, két féléves időtartamú Lean folyamatfejlesztő specialista, Ipar 4.0 folyamatfejlesztő, Logisztikai szimulációs, Robbantás-biztonságtechnikai, Atomerőmű-üzemeltetési szakmérnök képzés.

Megvan ezekhez a gyors reakciókhoz, a képzésekhez a szürkeállomány? Az oktatóik értik az ipar szavát?

Rendszeresen jelennek meg felsőoktatási rangsorok, amelyekben vizsgálják a vállalati elégedettséget az adott képzési területen. A gépészmérnöki képzésünk mindig előkelő helyen szerepelt ezen a listán. Ahogy már említettem, a képzéseinket igazítjuk az „ipar szavához”, kutatásaink pedig egyértelműen kötődnek az iparhoz. Egy kormányzati szinten is támogatott stratégia az ipar által kezdeményezett kutatások előtérbe helyezése, ezt a célt valósítja meg az egyetemen a Korszerű Anyagok és Intelligens Technológiák Felsőoktatási és Ipari Együttműködési Központ.

Pótfelvételit is hirdettek idén. Hány hallgatója van most a karnak?

Összesen alap- és mesterképzésben mintegy 2800 hallgatónk van. Az idei felvételi egyébként a vízválasztó volt, hiszen kötelező volt az emelt szintű érettségi. A korábbi 700 fő körüli létszámhoz képest kevesebb hallgatót tudtunk felvenni, de szakterületeinken országos viszonylatban még mindig a legkevesebbet vesztők közé tartozunk. Sokat próbálunk tenni azért, hogy a köztudatban a felvételi ponthatár ne az egyetlen paraméter legyen, amikor egyetemet kell választani. Rendkívül fontosnak tartjuk a tehetséggondozást, éppen ezért létrehoztuk a TOP 10 ösztöndíjat, ahol a 10 legmagasabb pontszámmal a karunkra jelentkező hallgatónak pluszösztöndíjat biztosítunk, és idetartozik egyetemi szinten az élsportolói mentorprogram is.

Milyen a kimenetel? A meghatározott félévek alatt tudják a hallgatók teljesíteni a követelményeket? Vagy lehet azt mondani, hogy hiányos a hallgatók természettudományos előképzettsége, és ezt a hátrányt le kell dolgozniuk?

Statisztikáink alapján egy hét féléves alapképzés elvégzése átlagban a hallgatóinknak 9 félévbe telik. Pontosan látjuk, hogy a természettudományok elsajátítása munkaigényes. Karunkon rendszeresen szervezünk emelt szintű érettségi felkészítő programokat matematikából, fizikából, amelyek kifejezetten az egyetemi felvételit segítik. Hallgatóink számára pedig oktatói és hallgatói mentorálással felzárkóztató programokat folytatunk a lemorzsolódás csökkentése érdekében.

A munkaerőpiacon óriási igény van a mérnökökre. Ennek érzik a hatását? Irányíthatja-e ez a munkaerőpiaci kereslet a figyelmet arra, hogy inkább a természettudományokban mélyüljenek el a fiatalok és műszaki karokra jelentkezzenek?

A kormány milliárdokkal támogatja a természettudományos képzés fejlesztését, a csapból is a műszaki és informatikai területek szakemberhiánya folyik. Azt tapasztaljuk, hogy ennek ellenére nincs számottevő növekedés. A beiskolázási tevékenységünk során a környékbeli vállalatokkal mint képző és foglalkoztató megyünk toborozni hallgatókat. Egy biztos életpályát próbálunk a diákoknak, a szülőknek közösen felvázolni nemcsak középiskolákban, hanem már az általános iskolákban is.

A hallgatókra visszatérve. Több nemzetközi kutatás is foglalkozik azzal, hogy a jövő generációjának milyen képességekkel kell bírnia, hogy például egy mesterséges intelligencia által irányított robotizált ipari környezetben munkát találjon. A kreativitás a legfontosabb képességek egyike.

Egy mérnöki szakmában két dolognak egészen biztosan együttesen jelen kell lennie: a kreativitásnak és a szabálykövetésnek. Ha például ismerjük a terhelését egy szerkezetnek, akkor azt úgy kell megterveznünk, hogy ennek az igénybevételnek minden körülmények között megfeleljen. A kreativitás ott jelenik meg a tervezés során, hogy nem mindig konvencionális megoldásokat alkalmazunk. Nem pusztán az anyag vastagságával számolunk, hanem új, modern anyagokat, például kompozitokat használunk, új geometriát tervezünk, új gyártástechnológiákat alkalmazunk, mint például az additív technológiák, köztük a 3D fémnyomtatás. A kreativitás nem áll messze a szakmától.

Az ipar területéről érkező megkeresések együttműködésekké fejlődnek. Törekszenek arra, hogy folyamatos párbeszéd legyen az ipari szereplőkkel?

Természetesen. A vállalati érdeklődés kezdődik a képzésben, folytatódik a munkaerő-toborzásban, és az egészet körülöleli az egyetem és az ipari szereplők közötti együttműködés, ami irányul a kutatás-fejlesztésre és az ipari megbízásokra is. Több vállalattal alakítottunk ki együttműködést, olyan szakdolgozataink, diplomaterveink, doktori témáink vannak, amelyek a vállalatok által generált problémákra találnak megoldást.

Hogyan kell elképzelni a kart a nemzetközi együttműködések hálójában? Hazai és nemzetközi versenyeken vesznek részt, idegen nyelven publikálnak az oktatóik?

Az egyetem felkerült olyan világrangsorokra, ahol hat-nyolc magyarországi egyetemen kívül nem szerepel más magyar intézmény. A QS-rangsorban való megjelenésünk külön öröm. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar gépészmérnöki tudományterülete egyedüliként számszerűsített helyezést ért el, és a 401–450. hely közötti tartományban foglal helyet. A gépészmérnöki képzésben a Budapesti Műszaki Egyetem mellett csak a Miskolci Egyetem szerepel ezen a nemzetközi listán a magyar egyetemek közül.

(A borítóképen: Dr. Siménfalvi Zoltán: egy biztos életpályát próbálunk felvázolni a diákoknak és a szülőknek is)