A béremeléssel a frissdiplomások járnak jobban

Jelenleg háziorvosként dolgozik egy kistelepülésen, de fiatal kezdő szakorvosként egy vidéki kórházban ápolta a betegeket László. A legelső felvetése a béremeléssel kapcsolatban rögtön az volt, hogy a háziorvosokat kihagyták a döntéshozók. (A beszélgetés még a hír felröppenésekor frissen készült, azóta folynak tárgyalások a praxist fenntartókkal kapcsolatban is.)

A szakorvosok béremelésével egyetemben arról is döntés született, hogy a hálapénz elfogadása büntetendő cselekmény lesz. Ezt László nagyon helyesnek találja. Majd hozzátette, hogy ő csak akkor fogadott el hálapénzt, amikor a megélhetése függött tőle, hiszen kezdő kórházi orvosként olyan keveset keresett, hogy rá volt szorulva a pluszjuttatásra. Viszont felhívta a figyelmet arra is, hogy ahogyan a nevében is benne van a „hála” szó, gyakorlatilag ez a beteg háláját fejezi ki a jól végzett munkáért, vagyis hálás a gyógyulásáért.

Jó döntésnek érzi

Akkor van csak baj, amikor egy orvos ezzel visszaél, és előre meghatároz bizonyos tarifákat olyan beavatkozásokért, amelyeket a társadalombiztosítás finanszíroz, tehát a páciens már kifizette egyszer – mondta László. Ez valóban elítélendő cselekmény, mint ahogyan az is, ha az orvos szemernyi együttérzést sem tanúsít betegével szemben: nem veszi figyelembe annak anyagi lehetőségeit. Ugyanúgy elvárja a hálapénzt, mint egy olyan embertől, akinek nem nagy kunszt a pénzzel teli borítékot az orvos zsebébe csúsztatni – fejtette ki a háziorvos.

A hálapénz megszüntetése ilyen szemmel nézve jó döntés. Ami nagyobb és sok orvost érintő probléma, az a magánrendelés kérdése. A legtöbb szakorvos a kórházi munkáján kívüli időben magánpraxist üzemeltet, az abból származó jövedelme jelentős kiesés lenne. Ha a kormány meghatározza, hogy kinek lehet és kinek nem vállalkozása, az hatalmas felháborodást kelthet az orvostársadalomban – hangsúlyozta László. Ezért reménykedik benne, hogy ezt még átgondolják a döntéshozók.

A magánrendelés engedélyhez kötése László szerint még azt is eredményezheti, hogy az orvos otthagyja a kórházat, felmond. Az, hogy bármikor átvezényelhető egy szakorvos egyik intézményből egy másikba, akár másik városba is, az sem könnyíti meg a kórházban dolgozók dolgát. Aki mindemellett vállalja, hogy kórházi szakorvosként gyógyítja a betegeket és aláírja a szerződését, az remélhetőleg azért teszi, mert valóban elkötelezett szakember, és nem azért, mert nincs választása – vélte László. Hozzátette még, hogy egyébként a béremeléssel a frissdiplomások jobban járnak, mint a nyugdíj előtt álló orvosok. Nyilván az a cél, hogy a fiatalokat tartsák a szakorvosi pályán itthon, Magyarországon.