A bölcsészkompetenciákra van piac

A Miskolci Egyetemvezetője, prof. dr. Horváth Zita alapvetően bölcsész. Hozott-e ez újat a kar életében? – kérdeztük a Bölcsészettudományi Kar dékánjától, dr. Illésné dr. Kovács Máriától. Azt is felvetettük: sok vád éri a nyelvoktatást. Miskolcon hogyan készítik fel a nyelvtanári képzésben részt vevőket?

Élvezték már az előnyét annak az új szemléletnek, hogy az egyetem vezetője is bölcsész?

Hamarosan láthatóak lesznek azok az új fejlesztések, melyek közül számunkra a legfontosabb a könyvtár és a levéltár rekonstrukciós és bővítési programja. Így komplex hozzáférést biztosító kutatási centrum lesz. Értékes és újszerű irányba indulhat el a tudományos élet ennek a beruházásnak az eredményeként.

A kari honlapon a dékáni köszöntőben olvasható, hogy a Miskolci Egyetem universitas jellegét erősítette a Bölcsészettudományi Kar megjelenése. Legutóbb az Északnak a Gépészmérnöki és Informatikai Kar dékánja is elismerően nyilatkozott a bölcsészkarról. Folyamatosan érzik a többi kar támogatását?

Most már igen. Ugyanakkor nem szabad elfelejtenünk, hogy a bölcsészképzés megjelenésekor a műszaki karoknak komoly áldozatot kellett hozniuk. Hiszen a fejlesztésekre rendelkezésre álló lehetőségeket, anyagi forrásokat új, akár ismeretlen kutatási területekkel, más habitusú kutatókkal és hallgatókkal is meg kellett osztaniuk. Mára egyenjogú partnerek vagyunk, és nagyon nagy eredmény, hogy rendkívül jó az együttműködés a többi karral. Közösen szervezünk több szakmatanári képzést. Az Anyagtudományi Karral például az országban egyedülálló módon a régészeti képzésen belül archeometria szakirányt tudunk működtetni. Nincs ilyen az országban másutt. Közös a földrajztanárképzésünk a Műszaki Földtudományi Karral, a mérnöktanár szak a Gépészmérnöki és Informatikai Karral, van közgazdásztanár-képzésünk a Gazdaságtudományi Karral és egészségügyitanár-képzésünk az Egészségügyi Karral közösen.

Van alapképzés, mesterképzés, szakirányú továbbképzés, doktori képzés. Hány hallgatója van most a karnak?

Az aktív beiratkozott hallgatók száma ezer és ezeregyszáz között van.

Melyek a legnépszerűbb szakok, illetve szakpárok?

Az alapképzésben a legnépszerűbb a gyógypedagógia alapszak, melyet második éve indítunk. Ennek nagyon örülünk, hiszen ebben a régióban is nagy szükség van a gyógypedagógusokra. Kiváló szakembergárdát sikerült toboroznunk Miskolcra. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy az országban az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar után nekünk van a legkomolyabb szakembergárdánk, amelyet erőteljesen építünk helyi kötődésű minősített oktatókkal is.

Hogyan jött az ötlet a gyógypedagógus-képzésre? A kar által a hátrányos helyzetű településeken folytatott Creative Region elnevezésű projekt keretében is szembesültek ezzel az igénnyel?

A hátrányos helyzetű településeken mindenütt szembesülünk azzal, hogy szükség van gyógypedagógusokra. Mindig megfogalmazták az intézményvezetők, hogy alacsony a szakember-ellátottság.

A karon a klasszikus bölcsész szakokon kívül, mint például a magyar, történelem, anglisztika, germanisztika szakok, egy, a munkaerőpiacot inkább kielégítő profil is felépülni látszik.

Muszáj. Ennek az az oka, hogy a klasszikus bölcsész szakokon mind az alapképzésben, mind a mesterképzésben kevés hallgatónk van. De ez országos jelenség. Elfordult egy picit az érdeklődés az osztatlan tanárképzés felé, de az utóbbi egy-két évben az is csökkenő tendenciát mutat. Pedig a pedagóguspálya élethosszig tartó biztos munkát jelent. Ennek a jelenségnek a hátterében az állhat, hogy a képzési idő hosszú. Hiszen 5 év plusz 1 gyakorlati évről van szó középiskolai tanári képzés esetén, és ez az orvosképzés, a jogászképzés ideje. A másik ok pedig az, hogy a tanári pályának nem megfelelő a társadalmi presztízse, alacsonyak a bérek. Volt ugyan bérrendezés a pedagógusoknál, de egy kezdő pedagógusnak öt év egyetem után nem túl magas a bére.

Kérdésként szokott felvetődni, amikor valaki azon gondolkodik, hogy a bölcsészkart választja, hogy mit tud kezdeni a diplomájával. Érvként szokott elhangzani, hogy a bölcsésznek jó a szintetizálóképessége, terhelhető, értő olvasásra képes, és hogy ezeket a képességeket a munkaerőpiacon bárhol tudja értékesíteni.

A bölcsészkompetenciákra és a nyelvtudásra komoly igény van a munkaerőpiacon. Külföldi, multinacionális cégektől érkeznek megkeresések: bármennyi német vagy angol szakos hallgatót azonnal fel tudnak venni. Hallgatóink dolgoznak a HR területén, a médiában, alapítványoknál, a közszférában. A bölcsészeknek fontos és értékes sajátosságuk, hogy gyorsan és jól átképezhetők, hiszen itt megtanulnak hatalmas ismeretanyaggal dolgozni, szintetizálni, és egy pár hónap alatt megszerzik azt a többlettudást, ami egy-egy cégnek pluszban szükséges. Sokkal több az igény, mint amennyi hallgatót kibocsátani tudunk.

A dékáni köszöntőben az is olvasható, hogy a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara olyan rangot, elismerést vívott ki, hogy a Debreceni Egyetem, a Szegedi Egyetem és az ELTE bölcsészképzésével vetekszik.

Ez a kar valamennyi oktatójának az érdeme. Mindenki az erősségének megfelelően, a kutatásokban való részvétellel, hazai és nemzetközi publikációkkal, tankönyv­írással, hallgatók felkészítésével, TDK-konzultációkkal segítette, hogy ezt az eredményt elérjük. Nem olyan széles a képzési palettánk, mint az évszázados múltra visszatekintő bölcsészkaroknak, de színvonalas képzéseink vannak, és évről évre bővítjük a portfóliót.

Szakirányú pedagógusképzések is kapcsolódnak a kar kínálatához. Egy elégedettségi mérést láttunk, és az nagyon jó eredményeket mutat. A résztvevők meg voltak elégedve a tananyaggal, az oktatás színvonalával. Egyedüli negatív megjegyzés volt, hogy háromnapos volt a képzés, és munka mellett nehéz három napot kiszakítani.

Nagyon nehéz megnyerni a pedagógusokat, mert leterheltek, és több ilyen képzésen is túl vannak. Nekünk nagyon kiválót kell nyújtanunk ahhoz, hogy velünk dolgozzanak három napig, Nagyon gyakorlatorientált képzést kell adnunk, amelyet ténylegesen fel tudnak használni, különben soha nem fogják leírni azt, hogy elégedettek a képzéssel. Olyan képzéseket szervezünk, amelyekre szükség és igény van. Mindenképpen beszélnünk kell a második éve folyó Tanítsunk Magyarországért! programunkról, amelyben a hallgatóink mentorálják a gyerekeket. Személyre szabott segítés történik a hallgatók révén. Az intézményünknek fontos célkitűzése, hogy az úgynevezett harmadik missziós feladatokat, a társadalmi felzárkózás folyamatát segítsük, koordináljuk, irányítsuk.

Hogy látják az elkövetkező éveket?

Folyamatosan bővülő kínálatot kell biztosítanunk a képzések terén. A mi oldalunkon alapkövetelmény a nyitottság és a rugalmas reagálás a munkaerőpiaci elvárásokra. A naprakész tudás munkáltatói követelmény. Ezért egyre jobban meg kell felelnünk a már végzett hallgatók továbbképzési igényeinek, az ő tudásuk megújítása, frissítése egyre fontosabb feladat lesz. A kutatás terén is mindhárom általunk művelt tudományterületen, bölcsészet- és társadalomtudományok és a pedagógia, hazai és nemzetközi szinten is látható, kiváló teljesítményt kell nyújtania a karnak.

Látszik ez a megújulás például a szakdolgozatok forrásjegyzékében is?

Hogyne, egyre több a friss internetes forrás, az interneten elérhető legújabb szakirodalom.

Országszerte komoly probléma volt, hogy a hallgatók nem kaptak diplomát, mert nem volt nyelvvizsgájuk. A Miskolci Egyetem nyelvtanárokat is képeznek. Hogyan tudják felvértezni a nyelvszakos hallgatókat arra, hogy olyan módszereket vigyenek a közoktatásba, amivel sikeresebbé teszik a nyelvoktatást, nyelvtanulást?

A közoktatásban nem jelenik meg a nyelvvizsgák számában az az iszonyúan magas óraszám, amelyet az állam finanszíroz. Ennek sok összetevője van, például a társadalmi, szociális háttér, amely régiónk sajátságaiból is adódik. A karról kikerülő nyelvtanáraink készek arra, hogy gazdag ismeretanyagukkal, módszertani felkészültségükkel tudják segíteni a diákokat, hogy a tanórák keretein belül a legtöbbet kihozzák magukból. Megemlítenénk a Nyelvkaland programunkat, amely keretében már most is ott vannak a hallgatóink a középiskolákban. A Nyelvkaland egy élményalapú módszert népszerűsítő projekt, amely során úgy szerettetik meg a nyelvtanárok a diákokkal a nyelvet, hogy észre sem veszik, hogy nyelvet tanulnak. Például közösen sütnek, főznek, filmet néznek, kirándulnak, játékos akadályversenyt tartanak.

(A borítóképen: Dr. Illésné dr. Kovács Mária: színvonalas képzéseink vannak, évről évre bővítjük a portfóliót)

Kapcsolódó cikk: