2020.11.08. 09:00
DAM Cityt álmodnának
Megvalósíthatósági tanulmány készülhet a Diósgyőri Acélművek hasznosítására.
.
Forrás: ÉM
Hogy tetszik a kifejezés: DAM City? Nos, ez a neve (legalábbis munkaneve) annak az attrakciós parknak, amit a Diósgyőri Acélművek területére álmodik a város vezetése. Bár ki tudja, valóban álom marad-e, hiszen elkészülhetnek rá a tervek: a Magyar Turisztikai Ügynökség fejlesztési projektjei között 50 millió forintos forrás szerepel egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítéséhez. Ez az információ egyébként Miskolc turizmusfejlesztési stratégiájában szerepel.
A Diósgyőri Acélművek egykor az ország legnagyobb kohászati komplexuma volt, mára elhagyott gyárépületek a hozzájuk tartozó területtel: mondhatni, város a városban. 130 hektárról van szó, hajdanán 10–15 ezer ember járt ki-be a kapuin naponta, és amit egy jó ideje (2009 óta leállt a termelés a gyárak nagy részében) már a természet kezdett el visszavenni.
A gyárterület hasznosításának a kérdése időről időre újra felmerül. Az Észak utoljára márciusban feszegette a kérdést, hogy mit lehetne vele kezdeni, a cikk apropóját akkor egy Greenpeace-tanulmány adta, miszerint erősen szennyezett a terület talaja. A hasznosításra már számtalan ötlet született, 2010-ben munkacsoport is alakult rá, úgy tíz éve fórumsorozatot rendeztek a lehetséges hasznosításáról, de nem történt sok minden az ügyben, hiszen hatalmas összegbe kerülne a rehabilitáció. A miskolci önkormányzat márciusban így nyilatkozott: „Korábban felmerült, hogy a terület rekultiválását követően lakónegyedet alakítanának ki kapcsolódó szolgáltató-, kereskedelmi létesítményekkel, valamint felmerült a kulturális, szabadidős funkciójú hasznosítás (például tematikus látványpark) ötlete is. A városvezetésnek vannak tervei, ezek kidolgozása jelenleg is folyik, amint lesznek konkrétumok, közöljük a sajtóval.”
Attrakciós park lehetne
A megvalósíthatósági tanulmányt – a turizmusfejlesztési stratégia szerint – a nemzetközi piacot is vizsgálva, egy magas minőségű és nemzetközi színvonalú attrakciós park létrehozása céljából készítenék el. A cél többek között az, hogy 365 napon át használható legyen a terület, ami feltételezi, hogy immár a város szerves része lenne. (Jelenleg zárt, senki nem teheti be oda engedély nélkül a lábát.) Kültéri és beltéri attrakciókat terveznének oda, hogy széles közönséget vonzzon, az üzleti (úgynevezett MICE) turizmust is szeretnék erősíteni, és rendezvényhelyszínekben is gondolkodnak. Fontos része kell hogy legyen a tanulmánynak, hogy számoljon azzal az iparvágánnyal, ami jelenleg összeköti a Miskolci Egyetemet a Vasgyárral (a Tiszai pályaudvartól indul egyébként), és szeretnék, ha általa egy másik turisztikai központ, Miskolctapolca is elérhető lenne. Az iparvágány része – olvasható a stratégiában – Magyarország második leghosszabb vasúti alagútja.
A megvalósíthatósági tanulmány tehát hamarosan előkészülhet, és reméljük, nem csak az asztalfióknak. Kérdés, hogy a fejlesztések mekkora összegből valósíthatók meg, főként, mert maga a talajcsere is horribilis összegre rúghat.
(A borítóképen: A Vasgyár területe – felülnézetből)