Hetven százalék már siker

Célegyenesben vannak a koronavírus elleni vakcinák. Nagy-Britanniában hamarosan oltanak, elsőként a kijelölt kórházakban. Az Európai Unióban december végén kaphat engedélyt a vakcina, Oroszországban pedig a napokban már a tömeges oltást kezdik el. Hazánkban első körben vakcina-előjegyzést indítanak a jövő héttől.

Nem egyformák

A különböző gyártók vakcinái azonban nem egyformák, ráadásul rémhírek is terjednek az interneten az oltóanyagok tartalmával kapcsolatban. Valójában mi van a Covid elleni oltóanyagokban? Rusvai Miklós víruskutatót, egyetemi tanárt kérdeztük, aki elöljáróban kifejtette: az orosz és a brit vakcinában egy ártalmatlan, úgynevezett adenovírus található, melynek nincs betegséget okozó képessége.

– Úgy kell elképzelni, hogy egy ártalmatlan vírusba beleteszik azt a koronavírusból származó gént, azt a nukleinsavdarabot, ami a koronavírus ellen immunizálja majd az embert. Tehát az adenovírus tulajdonképpen csak egy csomagolóanyag, ami abban segít, hogy az immunrendszerünk a koronavírus ellen működésbe lépjen. Azonban különbség van a brit és az orosz oltóanyag hordozóvírusa között. Az oroszra ugyanis becslések szerint a magyar emberek 30 százaléka immunis, tehát ennyi embernél nem vált majd ki immunitást a vakcina a koronavírus ellen. Ezt egy évekkel ezelőtt folytatott kutatásból tudjuk, de az arány valószínűleg azóta nem változott. Az adenovírus tehát a magyar lakosság 30 százalékában jelen van, és ennyien immunisak rá – hívta fel a figyelmet a szakember.

Nagy hatékonyság

Elmondta, hogy a Pfizer/BioNTech és a Moderna (előbbi amerikai–német, utóbbi amerikai) vakcinája ellen azonban nem immu­nis senki, és a hatékonyságuk legalább 90 százalékos. Azért nem 100 százalékos, mert ilyen vakcina nincs. Mégpedig azért, mert az emberek 5-10 százaléka a legtökéletesebb oltóanyagra is képtelen reagálni. A Pfizer/BioNTech- és a Moderna-vakcinákban a vírusnak egy génjét úgynevezett immunstimuláns anyagba csomagolták, ami az immunválaszt felerősíti, így kiváló a hatásfoka. Ez a csomagolóanyag tehát az immunrendszer működését fokozza.

„Remélem, hogy választhatunk majd a különböző vakcinák közül”

Rusvai Miklós

– Van különbség azonban ezen két vakcina között is. Mégpedig az, hogy a Pfizer/BioNTech oltóanyagát mínusz 70 fokon kell tartani, tehát viszonylag nehéz a tárolása és a szállítása, a Moderna vakcinájának viszont csak mínusz 20 fok hideg kell (ezt egy átlagos háztartási mélyhűtő is képes előállítani), tehát nem igényel speciális körülményeket. Azonban a mínusz 70 fok sem óriási kihívás. Ugyanis minden állattenyésztő telepen rendelkezésre áll mélyfagyasztva tároló hűtőberendezés, mivel a tehenek mesterséges megtermékenyítésére használt szaporítóanyagot még alacsonyabb hőmérsékleten (mínusz 196 fokon) kell tárolni. Ha pedig a tehenészeti telepeken biztosítani tudják ezt a feltételt, akkor az emberek immunizálásnak érdekében sem lehet probléma – vélekedett Rusvai Miklós.

Beoltottan, védetten

Hozzátette: nem gond, ha lesznek olyan emberek, akik nem akarják magukat beoltatni. Ha 30 százaléknál nem magasabb az arányuk, akkor az emberek beoltott 70 százaléka elegendő a járvány megfékezésére. Ha pedig sokan tiltakoznak a vakcina ellen, akkor az fogja őket meggyőzni, hogy a beoltott emberek nem betegszenek majd meg, ők viszont igen.

Rusvai Miklós megjegyezte, őszintén reméli, hogy választhatunk majd a különböző vakcinák közül, de ebben nem teljesen biztos. Viszont szerinte bármelyik, a magyar hatóságok által engedélyezett vakcinával történő immunizálás jobb, mint ha nem oltatjuk be magunkat.

(A borítóképen: A jövő héten indul a vakcinaelőjegyzés-oldal)