Januártól megnyílnak a források

Borsod-Abaúj-Zemplén 2030-ig szóló fejlesztési elképzeléseiről 225 oldalas helyzetelemzés készült, amely számba veszi a következő tíz évre szóló fejlesztési elképzeléseket. A remények szerint jövő év januárjától a megvalósíthatóság fázisába lépő stratégia legfőbb célja – fogalmazta meg Bánné dr. Gál Boglárka, a megyei közgyűlés elnöke –, hogy az évtized végére Borsod-Abaúj-Zemplén egy dinamikusan fejlődő, a társadalmi és területi leszakadást kompenzáló térség legyen.

– A megye jelenlegi gazdasági, társadalmi és szociális helyzetét összegző elemzés a korábbi, hasonló témakörben készített tanulmányokkal összevetve érezhető különbségeket mutat – mondta az elnök. – Számos pozitív változás történt, amelyek kedvezőbb képet mutatnak jelenlegi helyzetünkről. Ugyanakkor napjainkban kettősség jellemzi vidékünket. A prosperáló városok mellett jelen vannak a többszörösen hátrányos helyzetű, nagyobb területet lefedő térségek. Egyenetlenek a gazdasági viszonyok, így a régióban egyszerre van jelen a munkanélküliség és a munkaerőhiány, a magas hozzáadott értéket képviselő cégek mellett jelentős számban vannak bizonytalan pénzügyi és piaci háttérrel rendelkező kis- és középvállalkozások, amelyek helyzete a koronavírus-járvány miatt tovább romlott. Egyes kistérségekben jelentős fejlődés ment végbe az utóbbi tíz évben, de számos területen megoldásra váró problémákkal kell szembenéznünk.

Kétezer ötlet

A megyei önkormányzat idén augusztusban több helyszínen végzett teljes körű projektgyűjtést az Európai Unió 2021–27-es tervezési ciklusához kapcsolódva a térség 2030-ig szóló fejlesztési programjának kidolgozásához. Mint megtudtuk: a polgármesterek mintegy kétezer fejlesztési ötletet fogalmaztak meg, elképzeléseik döntő többségben a településük szépítéséhez, az infrastrukturális beruházásokhoz, valamint az alapellátások és szolgáltatások fejlesztéséhez kapcsolódnak. De szép számban fogalmaztak meg gazdaságfejlesztési vagy turisztikai témájú javaslatokat is.

– A stratégiaalkotás két pilléren nyugszik: egyrészt a helyzetelemzésen, amelynek megállapításaiból fejlesztési célirányokat tudunk meghatározni, másrészt elengedhetetlen, hogy felmérjük a helyi gazdasági, társadalmi szereplők igényeit – utalt az elnök arra, hogy ebben a kérdésben mások mellett egyeztettek a szakképzési centrumokkal, az ÉRV Zrt. és a Magyar Közút Nonprofit Zrt. szakembereivel, de megkérdeztek civil szervezeteket és az iparkamarát is.

Célzott pályázatok

– Az ötletek és elgondolások összehangolása nélkülözhetetlen egy jó fejlesztési terv megalkotásához – szögezte le. Hozzátéve: a vállalkozói szférából érkező elképzelésekkel kapcsolatban azonban figyelembe kellett venniük, hogy a gazdasági szereplők a terveiket részben üzleti titokként kezelik, ezért nem lehetett teljes körű ez a típusú projektgyűjtés.

Az összegyűjtött fejlesztési igények mintegy 600 milliárd forintot tesznek ki. Ebben az összegben nem szerepel Miskolc forrásigénye, miután a megyeszékhely külön állította össze stratégiai tervét. A megye gazdaságfejlesztési elképzelései mellett azonban vannak olyan további projektek – például a tokaj-hegyaljai térségben –, amelyek külön, célzott támogatási forrásból gazdálkodhatnak.

– Az a célunk, hogy minden egyes jó ötlet forráshoz jusson, amiért személyesen én is el fogok követni mindent – szögezte le Bánné dr. Gál Boglárka.

2021, a pályázatok éve

Informálisan tudható – és ezt Palkovics László innovációs és technológiai miniszter is megerősítette –, hogy januárban megnyílnak a következő uniós ciklus pályázatai. A megye elsősorban a Versenyképes Magyarország Operatív Program pályázatainak megjelenését várja.

– A jelenlegi információim pedig megerősítik, hogy az egyes minisztériumok kezelésébe tartozó pályázati rendszerek esetében a beadási határidők elegendőek lesznek ahhoz, hogy jó pályázatok készülhessenek. Várakozásaim szerint nyár végére már döntési helyzetbe kerülhetnek ezek a projektek. A gazdaságfejlesztési stratégia legfontosabb vízióját úgy fogalmaztuk meg, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén 2030-ra egy dinamikusan fejlődő, a társadalmi és területi leszakadást kompenzáló megye legyen, amely hatékonyan működik együtt az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna megyéivel a keleti országrész közös jövőképének megvalósításáért.

(A borítóképen: Bánné dr. Gál Boglárka: napjainkban kettősség jellemzi a vidékünket)