Több juthat jövőre a SZÉP-kártyára

A személyi jövedelemadózás területén lényegi változások nem lesznek jövőre, viszont az alkalmazottakat kedvezően érintheti, hogy a SZÉP-kártyához kapcsolódó juttatások értéke elérheti akár a 800 ezer forintot is. A dohánytermékek esetében a jövedéki adó mértéke átlagon felüli áremelkedést hoz majd, viszont újra adómentes lesz a pálinkafőzés. Azok a vállalkozások azonban, amelyek eddig a kisvállalkozók tételes adózása (kata) szerint rótták le kötelezettségeiket, érzékeny változások elé néznek jövőre – foglalta össze nagy vonalakban a 2021. január 1-jétől életbe lépő adóváltozásokat Homor József okleveles adószakértő, akivel a magánszemélyeket és a mikrovállalkozásokat érintő fontosabb témákról beszélgettünk.

Havi 8055 forint

A személyi jövedelemadó szempontjából változás, hogy átalakul a személyi kedvezmények köre. A jelenleg a minimálbér 5 százalékáig igénybe vehető adókedvezmény jövőre az összevont adóalapot csökkentő kedvezményként vehető majd figyelembe a minimálbér egyharmadának a mértékéig. A jövő évi legkisebb bérről ugyan még nem született megállapodás, így a jelenlegivel számolva ez havonta 8055 forint adómegtakarítást jelent a fizetésből élőknek – mondta a szakértő.

A munkavállalókat áttéttelesen érinti, hogy a vészhelyzeti intézkedések felülírták a SZÉP-kártya-juttatások keretösszegeit. A rekreációs célú támogatás 2021. január 1-jétől a költségvetési szerveknél dolgozóknál 400 ezer, más munkáltatóknál 800 ezer forintra emelkedik. Utóbbi esetében a szálláshely alszámlára 400, a vendéglátásra 265, míg a szabadidős felhasználásra 135 ezer forint adható. A munkáltatók szociális hozzájárulási adómentessége hat hónapon át marad fenn, és csak június 30-át követően áll vissza a 15,5 százalékos mértékre.

Adómentes pálinkafőzés

Átlagon felüli áremelkedést hoz jövőre a jövedéki adó emelkedése a dohánytermékek körében. Az uniós adószabályozáshoz igazodó emelésre két lépésben kerül sor: január 1-jén és április 1-jén.

Újra adómentes lesz viszont a pálinkára vonatkozó bér- és magánfőzés évi 86 liter párlatig. Az adómentesség feltétele – hívta fel a figyelmet Homor József –, hogy az önkormányzatnál regisztrált magánfőző az előállítást megelőzően az adóhatósághoz bejelentést tegyen az előállítani kívánt párlat mennyiségéről, valamint arról, hogy megfelel a magánfőzésre vonatkozó jogszabályi feltételeknek. Ez alapján kapja meg a párlat eredetéről szóló származási igazolást az adóhivataltól.

Ugyancsak a magánszemélyeket érinti az a változás, hogy 2021-től csökken, egységesen 3000 forint lesz a közigazgatási hatósági eljárások illetékterhe, ezzel megszűnik az illetéktörvényben meghatározott elsőfokú közigazgatási hatósági eljárásokhoz kapcsolódó illetékkötelezettség. Ez nem jelenti azt, hogy például a gépjármű átírása után ne kellene ezután is eljárási díjat fizetni – hívta fel a figyelmet.

Új alapokra helyezték azonban az őstermelői jogviszonyt, ami januártól három kategóriát jelent. A szokásos őstermelő mellett megjelent az őstermelői családi gazdaság fogalma, amit egymással rokoni kapcsolatban állók hozhatnak létre, adózási szempontból pedig a személyi jövedelemadó törvénye alá tartoznak, a hozzájuk kapcsolódó bevételi értékhatárokat pedig a minimálbérhez kötötték. A harmadik kategória az őstermelői gazdasági társaság, amelynek tevékenysége már a társasági adózás alá esik.

Kata-adózás

A legnagyobb változás a kisvállalkozók tételes adózásában (kata) történik: 2021-től ugyanis megszűnik annak a lehetősége, hogy az adózó egynél több vállalkozásban kisadózó legyen – ismertette az adószakértő. Az adózói kör érzékenyen érinti, hogy január 1-től 40 százalékos „büntető” adót vezetnek be az olyan vállalkozások számára, amelyek egy katás vállalkozástól egy évben több mint 3 millió forint értékben rendelnek meg szolgáltatást vagy terméket. A pluszadóterhet a megrendelőnek kell megfizetnie. A kifizető az adót elsőként annak a hónapnak a 12. napjáig állapítja meg, vallja be és fizeti meg, amelyet megelőzően a 3 millió forintot átlépte, és ez a kötelezettsége fennmarad az év végéig, amennyiben a katás vállalkozásnak ezt követően is bevételt juttat. A kisadózónak azonban a 12 milliós értékhatárba nem kell beszámítania azt az összeget, amely után a kifizető a 40 százalékos mértékű adót fizeti.

Külföldi megrendelő esetén azonban a kisadózó vállalkozást terheli a büntetőadó, aminek alapja nem a 3 millió forintot meghaladó bevételrész egésze, hanem annak 71,42 százaléka, az adó mértéke így 28,568 százalék.

Homor József úgy látja: a kata módosításával a törvényhozó bezárja a kiskaput a bújtatott foglalkoztatás előtt, viszont versenyhátrányba hozza és megnehezíti a jogkövető katázók életét többek között azzal, hogy most már nem elég a 12 milliós bevételi határt figyelniük. Ha adott évben egy vállalkozástól, külföldi megrendelőtől több mint 3 millió forintos bevételt szereznek, illetve kapcsolt vállalkozástól származik bevételük, hasznos lesz majd adótanácsadóval konzultálniuk arról, érdemes-e ebben az adózási formában maradniuk.

(A borítóképen: Az őstermelők jövőre új társasági és adózási formával ismerkedhetnek meg)