Újabb milliárdok érkeznek Miskolcra

Hogy épül át a vár?

A belső várban visszaépül a nyugati palotaszárny, az úgynevezett lépcsőházi torony, a palota magas tetői a gyilokjárókkal és védőtetőkkel. Megtörténik a tornyok teljes rekonstrukciója és a nyugati híd visszaépítése. A külső várban rekonstruálják az Ernye bán korabeli tornyot, részlegesen helyreállítják az Ernye bán korabeli fahidat a meglévő hídpillérekre. Létrejön az északi falsorra épülő terasz és a korabeli rámpa nyomvonalán épülő belső közlekedők. Részben visszaépítésre kerülnek az úgynevezett kortinafalak, a külső vár körbejárhatósága biztosított lesz. Helyreállítódik a vizesárok, és lesz egy panorámás étterem is.

A pénteken bejelentett tízmilliárd forint, amit a diósgyőri várra szán a kormány, hogyan befolyásolja a miskolci turizmust?

Mielőtt a felújítás első ütemét átadták, tehát 2014. előtt, átlagosan évente 30 ezer látogató érkezett Diósgyőrbe. 2019-ben pedig 150 ezer, tehát a vár iránti érdeklődés megötszöröződött. A most következő második ütem nagyságrendekkel nagyobb lesz az elsőnél. A vár látványossága, kereskedelmi és marketingértéke egyaránt ugrásszerűen nőni fog. Nemcsak arról van szó, hogy megtörténik egy historizáló rekonstrukció, hanem turisztikai termékfejlesztés történik. Olyan elemekkel bővül a szolgáltatási kör, amelyek hosszabb időre a várban tartják a turistákat. A vár körül létrejövő vizes­árokban majd csónakázni is lehet. A látogatószámban ugrásszerű növekedés várható. Ez pedig magával hozza a kiegészítő szolgáltatások, mint például az éttermek, ajándékboltok erősödését, és a vár körüli szálláshelyekre is megjelenik majd az igény. Összességében is teljesebbé válik Miskolc turisztikai kínálata. Egy tartalmas várprogram megnöveli majd a vendégéjszakák számát is.

Tételezzük fel, hogy a vár második ütemének fejlesztését követően újból nő a látogatói létszám. Készen van az új miskolctapolcai wellnessfürdő. Tud-e a város eleget kínálni a további látogatóknak? Gondolok itt az egyéb látnivalókra, szállodákra vagy akár a miskolci belváros állapotára.

A városnak minden adottsága, Miskolcnak mint önkormányzatnak pedig minden lehetősége megvan a további fejlesztésekhez. Egészen elképesztő természeti, építészeti és gasztrokulturális értékeket örököltünk, amelyek mind illeszthetőek a mai turisztikai igényekhez. Miskolc mint önkormányzat pedig jelenleg is rendelkezik kész tervekkel és a fejlesztési számláján lévő forrásokkal is mindehhez. Nincs akadálya annak, hogy az építkezések elkezdődjenek. Ráadásul én mindenképpen arra számítok, hogy a magántőke is egyre többet fog befektetni a miskolci turisztikai iparba.

A turisztikai szektor is „szakosodik”: idősek turizmusa, kisgyermekes családok turizmusa, fogyatékosok turizmusa. Mindegyik szegmens más-más speciális igényekkel lép fel. Egy ekkora mértékű fejlesztésnél figyelembe lehet venni minden igényt? Egyáltalán figyelembe kell venni minden igényt?

Aki nem akar lemaradni a turisztikai versenyben, annak igen. Például az új miskolctapolcai wellnessfürdő is figyel minden korosztályra, a felnőtteknek kényelmes wellnesszóna, a fiataloknak csúszdapark, a kicsiknek gyereksarok és játékok. Örüljünk, ha a családok együtt pihennek és szórakoznak, tegyünk meg mindent, hogy ne kelljen szétválniuk. Kár, hogy a járványhelyzet miatt egyelőre nem lehet megnyitni a fürdőt, de egyszer a járvány véget ér, és akkor a miskolciakat egy igazi csoda várja majd.

A turisztikai fejlesztésekkel, a megnövekedett idegenforgalommal együtt jár a munkaerőigény megnövekedése. Van Miskolcon és a megyében elegendő, megfelelő munkaerő?

A szakképzés nagyon fontos. Bármilyen jó egy turisztikai termék, azt el is kell tudni adni. Miskolcon létezik közép- és felsőfokú turizmusképzés. Örülök annak, hogy a Miskolci Egyetemmel kapcsolatban a kormány a nyáron modellváltozásról döntött. Egy magánegyetem jobban tud reagálni a piaci folyamatokra.

És hogy áll a vár környéki infrastruktúra? A parkolási lehetőségek például?

Azt látom, hogy a vár környezete is szép fejlődésbe kezdett. Azokat a fejlesztési folyamatokat, amiket még az előző önkormányzat megkezdett, és amikhez a forrást is megszerezte, a jelenlegi vezetésnek még be kell fejeznie. A parkolási helyzet már 2019-re is sokat javult, több korszerű parkoló létesült a vár közelében, az autóbuszos megállás sem jelent gondot.

Nemcsak Tapolca és Diósgyőr, hanem a belváros is fejlődni fog a közelmúlt hírei alapján. Fejlesztési szempontból nézve hogy értékeli a Mathias Corvinus Collegium (MCC) bejelentkezését az Avas szállóra vonatkozóan, hiszen ott is nagy fejlesztési célokat helyeztek kilátásba.

Az MCC már az előző önkormányzati ciklusban megérkezett Miskolcra. Öt éve jelen vannak, megismerhették a városunkat és a miskolci fiatalokban rejlő tehetséget. Ugyanakkor valóban igaz az, hogy az MCC miskolci jelenlétének megerősítése nemcsak nemzetpolitikai alapon jó hír, hanem számolni kell azokkal a fejlesztési forrásokkal is, amiket ez a szerep Miskolcra irányít.

Mekkora lehet az a fejlesztési forrás, ami Miskolcra érkezik? Az Avas szálló épületét fel is kell újítani.

Nehéz megbecsülni, hiszen az MCC is nyilván még csak a tervezési fázisban jár. És nagyban befolyásolhatja a költségeket, hogy végül milyen funkciók milyen arányban kerülnek az épületbe. Azonban látva a szálló jelenlegi helyzetét, és tudva, hogy már a tíz évvel ezelőtti fejlesztési tervek is 2,3 milliárd forinttal számoltak, hozzátéve még ehhez a műemlékvédelmi elvárásokat, mindenképpen súlyos milliárdok érkeznek majd Miskolcra. Azt mondanám, hogy legalább 5 milliárd, de ez szigorúan csak magánbecslés.

Az előzetes nyilatkozatokban feltűnik, hogy kollégium, szálloda, könyvesbolt, kávézó, esetleg étterem is létesülhet. A szállodarész lehet az, ami a legtöbb befektetést indukálhatja, és a miskolci közvélemény arra a leginkább kíváncsi.

A Collegium a tehetséggondozást teljesen ingyenesen látja el, tehát a fiatalok nem fizetnek, azonban ezeket a forrásokat elő is kell állítani. Ezért szerintem teljesen természetes és helyes, hogy olyan funkciókat is betervezzenek az Avas szálló tömbjébe, amik képesek jövedelmet termelni. És ha mindeközben régi szimbolikus, várostörténeti értékű belső enteriőröket is helyreállítanak, az csak külön öröm Miskolcnak.

Ha a fejlesztési folyamatok úgy alakulnak, és létrejön a szállodai funkció az épületben, mit profitálhat ebből a főutca üzletileg?

Még csak tippelgetni lehet, hiszen jelenleg a fejlesztési folyamat legelejét látjuk. Azonban figyelembe véve azt, hogy az Avas szálló, korábbi nevén a Korona szálló, töltötte be a vezérszállodai szerepet Miskolcon, illetve hogy a szűken vett belvárosban jelenleg nincs négycsillagos hotel, ez a minőségi kategória megjelenhet mint fejlesztési cél. A szállodafejlesztések negyven-ötven szobánál szoktak kezdődni, ez pedig napi 80–100 vendéget is jelenthet. A magyar turisztikai statisztikák szerint egy szállodai vendég a szállásdíjon felül átlagosan 15–20 ezer forintot költ egy nap, és ez az összeg várhatóan a miskolci főutca környékén csapódhatna le.

(A borítóképen: Dr. Kiss János: összességében is teljesebbé válik Miskolc turisztikai kínálata)

Kapcsolódó cikk:

https://boon.hu/kozelet/helyi-kozelet/tizmilliardot-ad-a-kormany-a-diosgyori-varra-5051497/