Kutatnak, megoldást ajánlanak a régiós problémákra

A Római Klub adta lényegében az ötletet a Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) tavaly megválasztott új vezetőségének, hogy létrehozzanak egy Miskolci Klubot. Kaptay György, a MAB három esztendőre megválasztott elnöke a kezdeményezésről a következőt mondta:

„A három megye, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád – amelyekre a MAB hatásköre kiterjed – gazdasági, társadalmi problémái bizonyos hasonlóságokat mutatnak. Ezért létrehoztunk egy tudományközi fókuszcsoportot. Szeretnénk tudományos, politikamentes problémaelemzést végezni és megoldásokat találni a régió problémáira MAB Régiós Kutatások 2020–2023 projekt elnevezés alatt.”

Három évre tervezik

A kutatócsoport megalakult, a vezetőjét is megválasztották, Szabó-Tóth Kinga, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője személyében. Őt kérdeztük a csoport terveiről, munkájáról.

„Fontosnak tartjuk, hogy a tudomány eredményeire támaszkodva meghatározzuk a régió problémáit, és saját hatáskörünkben ajánlásokat fogalmazzunk meg megoldásukra. Ez az elnökség hároméves terve és ennek megvalósítására jött létre a munkabizottság a vezetésemmel” – mondta el Szabó-Tóth Kinga. Hozzátette: K. Nagy Emese, az Egri Egyetem Pedagógiai Karának vezetője a csoport alelnöke. Ő a hejőkeresztúri iskola vezetőjeként is ismert megyénkben.

Végtelen lehetőségtár

A MAB berkeiben működő tizenhét tudományos szakbizottság felkérést kapott tavaly év végén, hogy a kutatócsoportba delegáljon tagokat. A csoport létszáma immár meghaladja a 30 főt és nemcsak tudományágak szerint, hanem földrajzi területileg is széles körű a képviselet.

„Első körben a csoport tagjainak segítségével felmérjük, hogy melyek azok a szakterületek, kutatások, amelyek meghatározó fontosságúak és érintik mindhárom megyét – fogalmazott a kutatócsoport elnöke. – Széles a paletta: ásványkincs, nyersanyagkészlet, energiaforrások, de a turizmus, a vidékfejlesztés, a kistelepülések problémái, a szociális gazdaság is belefér ebbe a teljesség igénye nélkül említve a lehetőségeket.”

Ráépíthető a cselekvés

Nem lesz egyszerű a munka, hiszen össze kell hangolni a műszaki, a természettudományi, egészségtudományi, társadalomtudományi területeket. Mint megtudtuk, a három esztendei munka eredményeként, a heterogenitást megjelenítve szeretnék kötetbe foglalni az eredményeket, a különböző szakterületek ajánlásait.

„Olyan tudományos megállapításokat és ezekkel megalapozott ajánlásokat szeretnénk tenni, amelyekre majd egy politikai cselekvés felépíthető. Mi magunk nem politizálunk a munkánkban, hanem attól független megállapításokat teszünk – magyarázta Szabó-Tóth Kinga. – Ezen túlmenően azonban szeretnénk egy szakterületet, az oktatást külön kötetbe rendezni. Ez a tervek szerint ugyancsak 2023-ra összeálló tudományos anyag a régió oktatási mobilitási problémáival fog foglalkozni a bölcsődétől az iskolákon át egészen a felnőttképzésig terjedően. Megjelennek benne majd a sajátos nevelési igényű gyerekek, a hátrányos helyzet és az integrált oktatás problémái.”

Közbenső állomásként minden évben rendezni akarnak legalább két tudományos konferenciát, vagy más konzultációt az addigi eredmények összegzése végett. Az első április 12-én lesz. A Miskolci Akadémiai Bizottság internetes honlapján is nyitottak egy olyan helyet, ahol folyamatosan figyelemmel kísérhető a tudóscsoport munkája és eredményei.

(A borítóképen: A hejőkeresztúri iskolai modell példaként állhat a régió hasonló problémákkal küszködő települései előtt)