Minden oltás védelmet nyújt

A Miskolci Egyetem sikeres Egészségfejlesztési Programjának köszönhetően folyamatosan naprakész információkkal rendelkeznek. A koronavírus elleni védőoltásokkal kapcsolatban leg­gyakrabban felmerülő kérdésekben nyújt eligazodást a felsőoktatási intézmény weboldalán dr. Felszeghi Sára főorvos, egyetemi docens.

Már milliókat oltottak be, de mellékhatás nagyon ritkán jelentkezik – dr. Felszeghi Sára

A vakcinák közötti különbségek

A SinoVac, Sinopharm, a klasszikus, legyengített/elölt vírust használó védőoltás. Ilyen elven alapszik például az influenza és a poliomyelitis elleni védőoltás is, amelyekkel évek óta sikeresen előzik meg az említett megbetegedéseket. Az Oxford/AstraZeneca, a Johnson & Johnson és az orosz Szputnyik-V vakcinája az úgynevezett rekombináns vakcinát használja, mely egy laboratóriumi körülmények között előállított, ártalmatlan vírust, úgynevezett rekombináns vagy adenovírust juttatnak a szervezetünkbe. Ez tartalmazza a koronavírus genetikai állományát, anélkül, hogy a vírus veszélyes lenne az emberi szervezetre, de a fehérjét érzékeli az immunrendszerünk, és megteszi a megfelelő ellenlépéseket a hatékony védekezésre. Létezik olyan oltóanyag is, mely nem a legyengített és nem is a rekombináns vírust, hanem közvetlenül a koronavírus fehérjéjének egy részét juttatja be a szervezetbe, és így váltja ki az immunválaszt. Ez az úgynevezett fehérjealegység-vakcina, és a GSK/Sanofi oltása ezen az elven működik. A legmodernebb technológiát az mRNS-vakcinák jelentik. Itt nem a fehérjét, hanem csupán az úgynevezett hírvivő ribonukleinsavat (messenger RNS, azaz mRNS) juttatják be a szervezetbe. Az mRNS-ek a koronavírus-tüskefehérje előállításához szükséges információkat közvetítik a sejtjeinknek, így az immunrendszerünk képes a megfelelő válaszra. A Pfizer–BioNTech-vakcina és a Moderna védőoltása is ezen a technológián alapszik. Bármelyik oltóanyag ezek közül jó hatékonysággal képes megvédeni a beoltottat a fertőzés ellen, de ha az oltás mellett mégis kialakulna a Covid–19-fertőzés, az sokkal enyhébb formában zajlana le, mint a nem oltottak esetében. Már milliókat oltottak be különböző típusú vakcinákkal, de mellékhatás nagyon kevés beoltottnál jelentkezett, és ezek többnyire enyhe tüneteket okoztak, a súlyosabb tünetek – bőrki­ütés, anafilaxiás sokk – is pár óra alatt megszűntek.

Ha mutálódik a vírus

Az élővilág összetétele folyamatosan változik, egyes fajok folyamatosan átalakulnak, új fajok keletkeznek, azaz mutálódnak, vagyis a mutáció az örökítőanyag megváltozása, amelynek következtében új genetikai tulajdonság jön létre. A vírusok evolúciója is így működik, azok a vírusok lesznek a gyakoribbak, amelyek hatékonyabban képesek terjedni, illetve jobb fennmaradást tudnak elérni. Jelenlegi ismereteink szerint, a mutálódott vírus nem teszi hatástalanná a vakcinát, legfeljebb a hatékonyságát a jelenlegi 94-95 százalékról kissé csökkenti, de a beoltott szervezetben az immunrendszer a mutáns vírust is közel ugyanolyan hatékonysággal képes legyűrni, mint a kiinduló vírustörzset, így az oltás véd a súlyos betegség kialakulásától – tudatta dr. Felszeghi Sára. Akár az influenzavakcina esetén, itt is a gyártók folyamatosan utána fejlesztik a vakcina összetételét az újabb, eltérést mutató vírusvariánsokhoz.

Az oltás biztos védelem

Ha nem oltatjuk be magunkat, veszélyeztetünk másokat is. A jelenlegi helyzetben fontos, hogy amint ránk kerül a sor, oltassuk be magunkat, és a beoltást követően is tartsuk be azokat a védelmi magatartásokat, amiket eddig is, hiszen az oltást követően a védettség kialakulásáig még fertőzhetünk, illetve megfertőződhetünk (ez nagyjából egy hónap), amit csak a járványügyi előírások betartásával kerülhetünk el. Az oltás az egyetlen lehetőség a járvány megállítására – összegezte az egyetemi docens.

(A borítóképen: Bármilyen oltást is ajánlanak fel, fogadjuk el!)