Díjat kapott a felújítás

A műemléki világnap alkalmából az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága, azaz a legnagyobb nemzetközi műemlékvédelmi civil szervezet magyar csoportja a hétvégén bejelentette a saját alapítású díjának győzteseit, amelyek között ott szerepel a szögligeti Szádvár rehabilitációja is. A járványhelyzetre való tekintettel a tavalyi évhez hasonlóan idén is a virtuális térben került sor a világnaphoz kapcsolódó konferenciára és a díjátadóra is.

Kutatás, nyilvántartás

Az online közvetítés elején Füleky Zsolt építészeti, építésügyi és örökségvédelmi helyettes államtitkár köszöntött mindenkit, előre is gratulálva az idei díjazottaknak. Mint mondta, a műemlékvédelem három fontos lábon áll: a kutatás, a nyilvántartás és hatósági munka, illetve a fenntartás. Fontos a szakemberképzés, hogy meglegyen a megfelelő utánpótlás, és a fiatalokkal sikerüljön ezt a nemes feladatot megszerettetni. A hétköznapi feladatok között a nyilvántartás frissítését emelte ki, amelyben nagy feladat az, hogy a műemléki nyilvántartást is teljes körűen ráintegrálják a meglévő építésügyi informatikai struktúrákra, azaz egy helyrajzi számhoz a lehető legtöbb tudás összpontosítva legyen digitálisan.

„A díjazottak adják a legjobb példát, hogyan kell a meglévő értékeinkhez hozzányúlni, felújítani és életben tartani. Fontos, hogy a műemlékek olyan módon újuljanak meg, hogy a funkciójukban segítsék a fenntartást is” – mondta a helyettes államtitkár.

Beszédet mondott Nagy Gergely, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság elnöke is, aki elmondta, hagyományosan egy megépített helyszínen szokták a díjátadást tartani, amely tanulság lehet a műemléki világnap programja résztvevőinek is, de kénytelenek voltak az internetet használni idén, amelynek viszont előnye, hogy szélesebb körhöz tudnak szólni.

Hangsúlyozta, hogy a szakemberek, szakmai szervezetek mellett szükség van a helyi közösségekre is a műemlékvédelemben, amelyhez példaként a Népi Építészeti Programot említette meg.

Az ICOMOS idén is a legjobb műemléki rehabilitációkat díjazta, illetve azokat a személyeket, akik aktívan tevékenykednek az épített örökségvédelem területén.

A szádvári rehabilitáció méltatása során kiemelték, hogy annak előzménye a Szádvárért Baráti Kör tevékenysége, akik 2006-ban kezdték meg a benőtt romok kitisztítását és falszakaszok állagmegóvását. A Nemzeti Várprogram hatására jelentősen felgyorsulhattak a munkálatok, a szükséges kutatások és a helyreállítás tervezése után indulhatott meg az állagmegóvás. A beavatkozás célul tűzte ki a maradványok romként való megőrzését, a táj és a rom már évszázadok óta tartó együttélésének megtartását. A természeti környezetet a rehabilitáció közben megóvták, hogy megmaradjon a romterület ligetes jellege. A falakat 440 méter hosszan stabilizálták, biztonságos látogatói útvonalat hoztak létre, amelynek fogadópontja az eddig elhagyatott alsóvár, ahol tölgyfa gyilokjáró is készült, a felsővárba pedig a történelmi teherfelvonó nyomvonalán lehet feljutni. Pozitívumként emelték ki, hogy nem akartak a felújítás során megfelelni a tömegigényeknek és megtartották a természettel való egyensúlyát.

(A borítóképen: Ilyen lett az alsóvár a gyalogúttal)

Az övék lett az elismerés

Idén a következőket ismerték el: ICOMOS-díjjal tüntették ki a Sándor–­Metternich-kastély felújítását Bajnán. Elismerésben részesült a máriapócsi Szeplőtlen Szűz Mária római katolikus templom felújítása. Kitüntetést érdemelt Sümegen a Ramassetter-ház felújítása, illetve a szádvári rehabilitáció. Példaadó műemlékgondozásért kitüntetést kapott Déri Péter plébános, a Szombathelyi Egyházmegye papja, Jánosháza plébánosa. Ugyanezen kitüntetésben részesült a Nemzeti Örökség Intézete is, a Salgótarjáni utcai zsidó temető felügyeletéért.