Szél- és hidegrekord dőlt meg májusban

A klímamodellek és a mérési adatok alapján térségünkben a ciklontevékenységhez köthető viharok száma együtt emelkedik az üvegházhatású gázok koncentrációjának növekedésével – tájékoztat az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Nógrád a leghidegebb

A hónap elején hidegfront szelte át az országot, amelynek köszönhetően sokfelé viharossá fokozódott a szél. A heves széllökések a fővárosban rekorddőlést eredményeztek. Budapest János-hegyen ugyanis közel orkán erejű szél­erősséget, 114 kilométer per órát regisztráltak május 4-én. A korábbi csúcstartó ebben az időszakban a Pécs melletti Pogány község volt 101 kilométer per órával, amelyet 1979-ben mértek. Az átmeneti melegedéseket követően ismét hűvös levegő áramlott hazánk fölé és az országos hidegrekord is megdőlt. A leghidegebb a Nógrád megyei Zabaron volt, -3,5 fokkal, május 5-én. A korábbi rekordot, -3,4 fokot, 1914-ben jegyezték fel Nyíregyházán – olvasható a met.hu oldalon.

A klímaváltozás része a globális felmelegedés, amely a földi átlagérték alapján mutatható ki.

– Korábban csupán globális felmelegedésről beszéltünk, de ez a kifejezés félrevezető lehet, ezért manapság már inkább éghajlatváltozást emlegetünk – mondja Allaga Tamás meteorológus, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. – Ezzel együtt földi átlagban növekszik a hőmérséklet. Az ipari forradalom óta ez 1 fokos növekedést jelent, ami az évszázad végére már 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést okozhat. Ez komoly, világméretű változásokat hoz: fajok tömeges pusztulásához, járványok kirobbanásához, illetve a légszennyezettség növekedéséhez vezethet. Az elmúlt három hónapban mégis az átlagosnál hűvösebb időszakot éltünk át egész Európában. Viszont a hozzánk legközelebb eső Urál vidékén, a sarkkörön eközben 30 fokig felmelegedett a levegő. Tehát összességében, az egész bolygón melegedés tapasztalható. A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberi tevékenység hatással van a klímaváltozásra. A folyamat ma már nem megszüntethető, de környezettudatos magatartással mérsékelhető.

Mikroklíma is befolyásol

Az egyes tájegységek mikroklímája is befolyásolja a mért hőmérsékleti értékeket.

– A Kárpát-medencében a szélsőséges időjárási körülmények számának és intenzitásának növekedése várható, ami az egészségünkre is káros hatást gyakorolhat. Gyakrabban figyelnek meg akár tornádókat is hazánk területén, de ezek még ma sem jellemzőek Magyarországon. A csapadékeloszlás azonban egyenlőtlennek mutatkozott tavasszal. A saját bőrünkön tapasztalhatjuk, hogy a négy évszak hőmérséklete is megváltozott. A nyári meleg hosszabb ideig tart, a téli hideg hamarabb véget ér. Az átmeneti évszakok, tehát a tavasz és az ősz jellemző időjárását rövidebben élvezhetjük. Az északi országrész mikro­klímája különösen meghatározó, ami gyakran csak részben hozható összefüggésbe a globális folyamatokkal – magyarázza a meteorológus.