A gyermekvállalást kell támogatni, hogy ne emelkedjen a nyugdíjkorhatár

Egységesen 65 év lesz a nyugdíjkorhatár az 1957-ben születetteknél 2022 januárjától. „A korhatáremelés egy, a szocialista kormányok által elindított folyamat” – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a július 7-ei Kormányinfón.

„Ennek keretében minden évben az egy évvel később születetteknél fél évvel emelkedik a nyugdíjkorhatár. További emelés jelenleg nincs napirenden. Ha azt akarjuk, hogy 2030 és 2035 után se kelljen tovább emelni a korhatárt, akkor a családokat és a gyermekvállalást kell támogatni” – mondta, összefüggésbe hozva a folyamatokat: ha több gyermek születik, több az aktív korú munkavállaló, és ezzel a nyugdíjkasszának több bevétele lesz. A miniszter demográfiai adatokból következően helyes döntésnek nevezte a korhatáremelést, ami szükséges ahhoz, hogy a jelenlegi rendszer képes legyen fenntartani önmagát.

A folyamat tehát szükséges rossz, de van azért, aminek örülhetnek a nyugdíjasok. Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt a június 10-ei Kormányinfón, hogy idén magasabb nyugdíjprémium­ra lehetnek jogosultak az érintettek, mint amit terveztek. Ez az átlagnyugdíjban részesülők körében akár 40 ezer forint is lehet. A prémium kiszámításának alapja az éppen aktuális gazdasági növekedés.

Hasznos a home office

A nyugdíjkorhatár-emelésről a megyei és városi idősügyi szervezetek vezetőivel beszélgettünk.

– Egész Európában folyamatosan emelkedik a nyugdíjkorhatár, és ez megállíthatatlan folyamat. Viszont fontos lenne, ha a döntéshozók figyelembe vennék a magyar társadalom rossz egészségi állapotát – mondta Greutter Zoltánné, a miskolci Idősek Tanácsának tagja, a Martin-kertvárosi Nyugdíjas Klub vezetője. – Klubtagjaink közül többen beszámoltak róla, hogy az utolsó aktív éveikben már nagyon fáradtak voltak, és nem tudtak akkora intenzitással dolgozni, mint korábban. Talán megoldás lehetne ebben a tekintetben az otthoni munkavégzés.

Rugalmas korhatárt

A nyugdíjasok megyei érdekvédelmi szervezetének elnöke szerint elkerülhetetlen az emelés.

– Nem egyedi korhatár­emelésről van szó, hiszen a nyugdíjkorhatár folyamatosan emelkedik – szögezte le Lukács-Pete Mária, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei és Miskolc Városi Nyugdíjasok Érdekvédelmi Szövetségének elnöke. – Ezt tudomásul kell vennünk, hiszen elöregszik a társadalom. Inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét hiányolom. A munkaképességet az egészségi állapot is befolyásolja. Európai átlagban nagyon rossz a magyar 60 év felettiek egészsége. Továbbá egyre többen dolgoznak nyugdíj mellett, amivel hozzájárulnak a termeléshez és statisztikailag javítják a nyugdíjátlagot.

A nagymamák és nagyapák szerves részei a családnak, ezért a magyar kormány családtámogatási rendszere áttételesen rájuk is pozitív hatást gyakorol, hiszen több gyermek születik.

A családnak segítene

– Sok időssel beszélgettem a korhatáremelésről. Legtöbben a gyerekeiket féltik, mert mindannyian látják, hogy rengeteget dolgoznak – számolt be Vida Lászlóné, a Dél-Borsodi Idősügyi Tanács elnöke. – Annak idején én kérvényeztem az előrehozott nyugdíjba menetelt, ami akkor 57 éves korban volt. Ikerunokáim születtek a lányomnál, ahol sokat kellett segítenem. Jónak tartom a mai családtámogatási rendszert, gyerekeim és unokám is igénybe vették a csokot.

(A nagyszülők sokat segíthetnek az unokák nevelésében)