Jó hír, hogy lesz elég hazai méz

Legutóbb az akácmézzel kapcsolatos cikkünkben annak jártunk utána, hogy vajon a tavaszi hideg időjárás, az akác­erdők nagy részének elfagyása, a méhállomány jelentős csökkenése eredményezheti-e a folyékony arany árának drasztikus megemelkedését, a boltok polcairól való kiszorulását. Akkor többek között Farkas János, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei szaktanácsadója még korainak érezte a méz mennyiségével, árával kapcsolatos felvetéseket, találgatásokat, így most, néhány héttel később visszatértünk a témára.

Jut is, marad is?

– A méhek nektárt és virágport gyűjtenek. A virágpor fehérjeforrás a méheknek, illetve mi, emberek is tudjuk fogyasztani. A méz nem a virágporból, hanem az édes folyadékból, a nektárból készül. Idén szép volt az akác nektárképződése, amelyet a hőmérsékleti viszonyok, a virágzás alatti időjárás is nagyban befolyásol. Szenvedtek ugyan fagykárt a régió akácosai, de ettől függetlenül nagyon szép virágzásnak lehettünk szemtanúi – kezdte a témával kapcsolatban Farkas János. – Ami nagyon fontos, hogy a virágzási idő alatt, ami az idén rendkívül későn következett be, napos időben volt részünk, szépen tudtak gyűjteni a méhek. Természetesen nagy szórás van méhészet és méhészet között a termelésben, de az eredmények itt, az északkeleti régióban jó minőségű és megfelelő mennyiségű akácmézet hoztak. Ami a tavalyi évet illeti, kritikus volt. Sok esetben nem volt elegendő a készlet, de az idei terméssel ismét meg lehet majd tölteni a piacok standjait, a boltok polcait. A mézből nyilván nemcsak a hazai piacra, hanem külföldre is kerül. A cégek hordós tételben vásárolják fel a méhészektől az árut, aminek nagy részét határon túli exportra szánják. Azt, hogy az idei mézből marad-e a következő évre, nehéz lenne megjósolni – tette hozzá a szaktanácsadó.

– Az akácméz többek között azért közkedvelt, mert szép világos a színe, ami gusztusossá, kellemessé teszi, emellett édes, de nincs markáns aromája, illetve az is csábító lehet, hogy nehezen kristályosodik, ami egyébként egy teljesen természetes folyamat a méz esetében. A méz alkotórészei a legnagyobb arányban a szőlőcukor és a gyümölcscukor. Ennek a két egyszerű cukornak az aránya határozza azt meg, hogy milyen gyorsan kristályosodik ki egy-egy mézfajta. Az akácnál a gyümölcscukor dominál, ezért lassú a kristályosodás folyamata, míg egy napraforgó-, repce- vagy vegyes méz esetében a szőlőcukor a meghatározó, így ott az elpergetett méz 7–10 nap alatt teljesen kristályossá válik, azonban ettől még a méz nem veszít értékéből és ízéből, jótékony hatásából sem.

– Ha átadjuk a mézzel, a mézgyűjtéssel kapcsolatos ismeretanyagot az embereknek, rájönnek, hogy nemcsak az akácméz, hanem például a repceméz is rendkívül értékes. Ahogy megismerik és közelebb kerülnek hozzá, többet vásárolnak és fogyasztanak majd abból a mézfajtából is. A mézfogyasztás hazánkban egyre népszerűbb, hiszen egyre többen figyelnek oda arra, hogy mit esznek, egyre többen összpontosítanak az egészségesebb táplálkozásra. Ezért az utóbbi időben a folyékony arany kereslete jól láthatóan növekedett. Arra biztatnék mindenkit, hogy a mézet termelőtől szerezze, hiszen a személyes kontakt garancia a minőségre – emelte ki Farkas János.

(A borítóképen: Virágporban fürdő méh)