2021.07.19. 09:00
„Megint a múlt kopogtat az ajtón, ne nyissuk ki!”
Miskolc jövője is tétje a jövő évi választásoknak.
Dömötör Csaba államtitkár és Kiss János miniszteri biztos sajtótájékoztatója a várfejlesztésről a Tündérkertben. 20210706 Miskolc Fotó: Vajda János VJ Észak-Magyarország
Fotó: Vajda János
– Azzal, hogy a pandémia elleni sikeres védekezés miatt egy-másfél hónappal korábban nyithattunk más országokhoz képest, 600 milliárdos pluszt jelent. Ez akkora összeg, mint amennyit idén családi adókedvezményekre és otthonteremtésre költünk – mondta az Észak-Magyarországnak Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Kiss János miniszterelnöki biztos rámutatott, hogy a miskolci turizmus ebből profitálhat. A megyeszékhelyen befejezett és zajló fejlesztések, mint például az Ellipsum megnyitása és a Diósgyőri vár rekonstrukciója növelik az attrakciók számát, az M30-as autópálya továbbépítése pedig új dimenziókat nyithat. Arra a felvetésre, miszerint Miskolc baloldali vezetése gyakorta illeti kritikával a kormányt, hogy magára hagyta a várost, Dömötör Csaba azt felelte: ha ez így lenne, akkor nem zajlanának többmilliárdos befektetések. Kiss János szerint Miskolc a magyar kormány támogatási politikájának egyik nagy nyertese: a kabinet a Diósgyőri várra 10 milliárd forintot adott, a tapolcai wellnessfürdő beindítására 700 milliót, a DVTK-nak 2,3 milliárdot, az önkormányzatnak pedig 1,35 milliárd forintot.
Baloldali, pártpolitikai megfontolások alapján születnek azok az állítások, amelyek szerint a kormány magára hagyta Miskolcot – mondta a az Észak-Magyarországnak adott páros interjúban Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára. Kiss János miniszterelnöki biztos szerint ezt támasztja alá, hogy az elmúlt hónapokban Miskolc a kormány támogatási politikájának egyik nagy nyertese. A két politikus beszélt a miskolci fejlesztésekről és a megyeszékhely lehetőségeiről is, mint mondták az M30-as autópálya továbbépítése új dimenziókat nyithat a gazdaságnak, a turizmusnak. Dömötör Csaba beszélt a nemzeti konzultációról is, amelyben azt várják, hogy most is sokan hallatják majd a hangjukat, hiszen – egyebek mellett – olyan témák szerepelnek benne, mint a 200 ezres minimálbér, a családi adó-visszatérítés vagy éppen a hitelmoratórium kérdése. Mindketten úgy látják, hogy a jövő évi országgyűlési választások tétje: megmarad a fejlődés, vagy visszatér a Gyurcsány-korszak: a magas adók, a növekvő rezsiköltségek és a kámforrá váló családtámogatási szemlélet.
A napokban Miskolcon járt. Megtekintette többek között a Diósgyőri vár rekonstrukcióját. Mik a tapasztalatai, mi a benyomása?
Dömötör Csaba: Ezt a látogatást is az tette lehetővé, hogy a harmadik hullám csillapodásával újraindult az ország. Jó alkalom, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a pandémia időszakában sem álltak le a befektetések, a gazdasági és kulturális fejlesztések. A nemrég átadott élményfürdőben is jártam. Ez a 12 és fél milliárdos beruházás nagy kedvence lesz nemcsak a miskolci családoknak, hanem az egész régiónak. A Diósgyőri várrekonstrukció kapcsán nemcsak látványos felújításról és állagmegóvásról van szó, hanem az élet is visszaköltözhet a várba. Ez jelenthet kulturális eseményeket, állandó és időszakos kiállításokat, mindent, ami élővé tehet egy várost és egy közösséget. 2022-re ez a létesítmény is Miskolc egyik fontos büszkeségpontja lesz.
Az Ellipsum élményfürdő átadása után most zajlik a vár újabb fejlesztése. Milyen hozadéka lehet ezeknek a beruházásoknak a város turizmusa, gazdasága szempontjából?
Kiss János: Hosszú távon a felújított vár nagyon sokat fog hozni Miskolcnak. Hiszen itt nemcsak arról van szó, hogy tovább nő a látogatószám, és hogy helyreállítjuk a városi történelmünk egyik legrégibb és legismertebb épületét, hanem arról is, hogy megélénkítjük a turisztikai ipart Diósgyőrben. A magántőke is kedvet kaphat a befektetésekhez, azt gondolom, hogy a vár tövébe számos étterem, kávézó, ajándékbolt fog települni, ennek már most látszanak a jelei.
Az az érdekünk, hogy 2024-ben egy prosperáló várost vegyünk vissza – Kiss János
Miskolc baloldali – szivárványos – városvezetése gyakorta illeti azzal a kritikával a kormányt, hogy magára hagyta Miskolcot. Politikai alapon zajlik a pénzosztás?
D. CS.: Ha ez így lenne, akkor nem zajlanának többmilliárdos befektetések a városban. Az ilyen állítások általában pártpolitikai megfontolások alapján születnek. Ezeket tudomásul veszem, de attól még nem állják ki a valóság próbáját. Ugyanis az ország minden városa és minden térsége számíthat a kormány támogatására.
K. J.: Ha politikai alapon zajlana, akkor az elmúlt hónapokban Miskolc nem lehetett volna a magyar kormány támogatási politikájának egyik nagy nyertese. Ha csak a legnagyobb tételeket nézzük, akkor azt látjuk, hogy a Diósgyőri várra 10 milliárd forint, a tapolcai wellnessfürdő beindítására 700 millió forint, a DVTK-nak 2,3 milliárd forint, az önkormányzatnak pedig 1,35 milliárd forint jutott. Ezeket a tételeket természetesen támogatták a kormánypárti politikusok, amit nem befolyásolhat, hogy helyi szinten éppen ellenzékben vagyunk, hiszen az az érdekünk, hogy 2024-ben egy prosperáló várost vegyünk vissza.
Magyarország élen jár az átoltottság tekintetében. Van ennek gazdaságilag mérhető előnye?
D. CS.: Minden egyes nap, amellyel korábban nyitottunk, szemmel is jól látható többletet jelent a magyar gazdaságnak. Azzal, hogy egy-másfél hónappal korábban nyithattunk más országokhoz képest, nagyjából 600 milliárdos pluszt jelent. Összehasonlításképp, ez akkora összeg, mint amennyit idén együttvéve családi adókedvezményekre és otthonteremtésre költünk.
A régiónkban milyen érezhető hatásai vannak mindennek?
K. J.: A miskolci turizmus nyilvánvalóan profitálhat ebből. A világon több neves turisztikai szakmai magazin foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy miképpen alakul majd a poszt-Covid-turizmus. A cikkekből az derül ki, hogy a jövőben mindenképpen meghatározza majd egy turisztikai célállomás népszerűségét, hogy az adott ország, hogyan kezelte a járványt. Milyen óvintézkedéseket hozott, milyen a védekezés szervezettsége, hiszen ezekből következik, hogy az adott államban mennyire érezheti magát biztonságban a turista. Magyarország európai viszonylatban nagyon jó helyzetben van az oltások számát tekintve, gyakorlatilag legyőztük a harmadik hullámot, tehát nálunk biztonságban érezheti magát a magyar és a külföldi vendég is.
A kormány az elsők között kezdte meg a gazdaság újraindítását. Milyen kihívásokkal kell szembenézni, amikre gyors és hatékony válaszokat kell adni?
D. CS.: Két fő alapelvet szeretnék kiemelni. Az első a munkahelyek védelme. Minden járvány alatt született gazdaságpolitikai döntés azt a célt szolgálta, hogy megtartsuk a munkahelyeket. A foglalkoztatottsági szint egyelőre még alatta van a járvány előtti szintnek, de nemsokára elérhetjük azt, sőt meg is haladhatjuk. A várt 6 százalék körüli gazdasági növekedés ebben is segít majd. A másik alapelv az az, hogy ebből a gazdasági növekedésből minden társadalmi csoport és minden korosztály részesüljön. Az, hogy döntés született a 13. havi nyugdíj visszaépítéséről, a lakásfelújítási programról és a 25 év alattiak adómentességéről, azt mutatja, hogy a kormány komolyan veszi ezt a célt.
A kormányt számos támadás érte és éri a nemzeti konzultációk miatt...
D. CS.: Általában ugyanaz a forgatókönyv. A baloldali pártok támadják a konzultációt, ennek ellenére mégis milliók vesznek benne részt. A mostani konzultációnál is ez fog történni. Már csak azért is, mert olyan témák szerepelnek benne, mint a 200 ezres minimálbér, a családi adó-visszatérítés, a karbonadó, vagy éppen a hitelmoratórium kérdése. Ezek a kérdések magyarok millióit érintik, így azt várjuk, hogy most is sokan hallatják majd a hangjukat.
Hogyan lehet Miskolcot és a megyét még inkább a befektetők vagy a turizmus térképére felhelyezni?
D. CS.: A készülő M30-as gyorsforgalmi sokat segít majd ebben. Nem csupán regionális jelentőségű útról van szó, hiszen ha elkészül, közvetlen összeköttetés jön létre Kassa és Nagyvárad között. Az ilyen beruházások mindig több befektetést eredményeznek. Célzott támogatásokkal is segítjük a befektetéseket. Pár hete is jártam Miskolcon, akkor a Fux Zrt. új gépsorát adtuk át. Tovább erősödik tehát az ipari park, ami további befektetőket vonzhat.
K. J.: Valóban sokat segít nekünk az M30-as autópálya meghosszabbítása, ami hamarosan elkészül. Egy autópálya-csatlakozás mindenkor jól jön egy városnak, de ez valóban a legjobbkor érkezik. Kinyitja nekünk észak felé az irányt, de a saját turisztikai érdekeink felől nézve még fontosabb, hogy 2022-től kinyitja az északi kaput a Szlovákiából, Lengyelországból érkező turistáknak Magyarország felé, az úgynevezett Via Carpatia útvonalon. Ezen az útvonalon mi leszünk az első fogadó város Magyarországon, és ha ügyesek vagyunk, ezt ki tudjuk majd használni, és a turisták első hullámát magunknál tudjuk tartani.
A budapesti tapasztalatok alapján nehéz eldönteni, hogy a baloldal cselekvésképtelensége a veszélyesebb, vagy a terveik – Dömötör Csaba
Kialakulóban van egy új világ: hol van, hol lesz ebben helye hazánknak? Egy globális világban lehet lokális válaszokat adni a kihívásokra?
D. CS.: Sokan gondoljuk úgy, hogy a járvány után már nem térünk vissza ugyanabba a kerékvágásba. A vírus betörése nagy hatással van a biztonságról és a gazdasági önellátásról alkotott elképzeléseinkre, és több gazdasági ágazat is alapvető változásokon megy keresztül, ezek közé tartozik a turizmus is. A mi célunk az, hogy Magyarország a járvány utáni időszak nyertesei között legyen. Ehhez továbbra is nemzeti kézben kell tartani a legfontosabb döntéseket, például az adók meghatározását, a határok védelmét, a gyermekek védelmét, emellett meg kell erősítenünk a vakcinagyártási lehetőségeinket is.
Hogyan látja ezt régiónk tekintetében: hol lehet ebben helye a megyének és Miskolcnak?
K. J.: Több tízmilliárd forint kormányzati pénz érkezett Miskolcra, ha csak a turisztikai beruházásokat nézzük. Ennek a támogatásnak a segítségével fel lehet pörgetni azt a munkát, aminek a végén Miskolc elhagyhatja végre az acélvárosi jelzőt. Az ipari történelmünket persze nem szabad megtagadni, de mielőtt a nehézipar központja lettünk volna, alapvetően kereskedő és vendéglátó város voltunk, és nagyon jól kihasználtuk Miskolc földrajzi fekvését és természeti értékeit. Szóval a jövőben nekünk miskolciaknak is több kell attól a szlogentől, hogy Miskolc az acélváros, nem is beszélve az ide érkező turistákról, akik vágynak a zöldbe, élményeket és minőségi szolgáltatásokat keresnek.
Jövőre országgyűlési választások lesznek. Egy esetleges ellenzéki győzelem mennyiben változtatná meg az irányokat, a lehetőségeket?
K. J.: Miskolcról nézve is jól látszik, hogy egy baloldali győzelem esetén visszatér a Gyurcsány-korszak. Számos dolog, ami a magyar családoknak és vállalkozásoknak anyagilag nagyon is kedvező, az veszélybe kerül. Visszatérnek a magas adók, újra emelkedni fog a rezsi, és megszűnik a családtámogatási szemlélet.
D. CS.: A budapesti tapasztalatok alapján nehéz eldönteni, hogy a baloldal cselekvésképtelensége a veszélyesebb, vagy a terveik. Újra többkulcsos jövedelemadót akarnak. Ebből nem magasabb nettó bér lesz, hanem stagnálás vagy csökkenés. Azt is tudjuk, hogy nem kötnék munkavégzéshez a családtámogatásokat. Jogköröket adnának át külföldi szervezeteknek, és nem támogatják a határzárat. Ez így egyben épp elég arra, hogy lássuk: semmit nem változtak. Megint a múlt kopogtat az ajtón, szerintem ne nyissuk ki! Sem Miskolcon, sem máshol. Túl hosszú utat tettünk már meg, hogy most visszaforduljunk.
(A borítóképen: Dömötör Csaba és Kiss János beszélt a miskolci fejlesztésekről és a megyeszékhely lehetőségeiről)