A magyarok hálaadó ünnepe

A történelmi egyházak ünnepi szertartásaikon adnak hálát az új kenyérért a Teremtőnek, amely szimbolikájában Krisztus testére és megváltó kereszthalálára is utal. Az ünnepélyes liturgiákat legtöbbször augusztus 20-hoz kötődően tartják meg.

Isten gondviselése

– Az új kenyérért az 1820-as évektől adunk hálát. A református és az evangélikus egyház úgy gondolta, hogy valamilyen választ kell adnia erre a jeles eseményre – mondta Szabó Sándor, a Miskolc-Belvárosi Református Egyházközség vezető lelkipásztora. – Isten és az ember kapcsolatában központi helyet foglal el a mindennapi kenyerünk, amiről a Miatyánkban is megemlékezünk. Az, hogy van kenyerünk, arra a láthatatlan Teremtőre utaló jel, aki gondoskodik rólunk. Az új kenyér ünnepén ezt köszönjük meg Istennek és azoknak a földmunkásoknak, akik a kenyérért dolgoztak.

Tisztelet övezte

A paraszti kultúrát a régi időkben átitatta a szakrális jelleg.

– Régen még fizikai valóságában érintkezett az ember a gabonával. Valamikor az aratás nagyon kemény munka volt, amelyet augusztusban végeztek. Gyermekkoromban én még átéltem, hogy mit jelentett a tűző napon kaszával aratni. Az elkészített kévékből kereszteket raktak, amelynek vallási vonatkozása is volt. A kenyeret általános tisztelet övezte, hálát adtak, mielőtt ettek belőle, és a maradékot nem illett kidobni a szemétbe. A katolikus családokban a lapos oldalára keresztet vetettek, mielőtt megszegték. Az utóbbi néhány évben hagyománnyá vált, hogy a Kárpát-medence különböző tájegységeiről kapják a települések az új kenyérre való gabonát és lisztet, amely a határon túli magyarsággal való nemzeti egységünket ábrázolja. Ezt ökumenikus istentisztelet jegyében áldják meg a történelmi egyházak képviselői a központi ünnepségeken, amiből aztán a jelenlévők fogyaszthatnak – tudatta a lelkipásztor.

A közösség jelképe

A kenyér lelki táplálék is, amely konkrét formában az úrvacsorában ölt testet.

– A református egyházban az új kenyérért való hálaadás úrvacsorás istentisztelet keretében történik. Az úrvacsora sákramentumában vagy görög szóval eucharisztia szentségében két jegy van. Egyfelől a hálaadás pohara, a borral teli pohár, amely Krisztus értünk hullatott vérét jeleníti meg. Másfelől a kenyér, amelyet Jézus engesztelő áldozatával, golgotai kereszthalálával, a testének a megtörettetésével azonosítunk. Ez a communióra, vagyis a keresztények Istennel és egymással való közösségére utal, amit a Szentlélek végez el. A kenyeret és a bort a középen álló úrasztalán helyezzük el, ami köré várjuk a híveket. A Kossuth utcán szeptember 5-én tartjuk az új kenyér ünnepét, hogy együtt tudjanak lenni a családok. A szertartást bűnbánati hét előzi meg, amikor kiteszünk az úrasztalára egy nemzeti szalaggal átkötött új kenyeret. Az újborért október végén adunk hálát – magyarázta Szabó Sándor.

(A borítóképen: Az új kenyérért történő hálaadás szimbolikájában Krisztus testére és megváltó kereszthalálára is utal)