Külön rendelkezés a tokaji borokról

Az idei szüretet még nem érintik az augusztus 1-jén életbe lépett, szőlészetről és borászatról szóló törvény előírásai.

Keret a borszakmának

A szabályozás egyik legnagyobb újítása az ePincekönyv bevezetése, ami nemcsak annak a lehetőségét teremti meg, hogy jelentős mértékben csökkenhessenek a gazdálkodók adminisztratív terhei, de hozzájárulhat a hazai szőlő-bor ágazat hatékonyságának, fenntarthatóságának és jövedelmezőségének javításához is. A jogszabály tartalmaz továbbá olyan elemeket is – ilyen például a piaci beavatkozás vagy a kiszámíthatatlan időjáráshoz történő alkalmazkodással kapcsolatos intézkedések lehetősége –, amelyek a minőségi termelést segítik. Az új jogszabály szövegébe ugyanakkor bekerült a tokaji borokra vonatkozó, azok eredetvédelmével foglalkozó külön rendelkezés.

A hazai borágazat egészét lefedő bortörvényt 2020 novemberében terjesztette az agrártárca az Országgyűlés elé, december 16-án fogadták el.

A jogalkotó a rendeletek végrehajtására átmeneti évet biztosított, így az idei szüreti időszakban még a tavalyi szabályok érvényesek.

A papíralapú ügyintézés helyét azonban hamarosan felváltja az online, az úgynevezett ePincekönyv, amit 2022. január 29-től vezetnek be, így a termelőket típus szerint besoroló változások akkortól lépnek életbe.

A kisüzemi és a 10 hektár alatti bortermelőknek a korábbiakhoz hasonlóan változatlan marad az ügyintézés és az adatszolgáltatás módja, de kérelmeiket ügyfélkapun keresztül nyújthatják be majd. Az elektronikus ügyintézés a 10 hektár feletti termelők számára lesz kötelező.

Az egyszerűsített adóraktár esetében tíz modul esetén ugyancsak elvárás az e-ügyintézés, de a szakmai jövedéki nyilvántartást vezethetik az eddigihez hasonló módon is. A 20 ezer hektoliter feletti borászatoknak viszont elengedhetetlen lesz a szakmai jövedéki nyilvántartás elektronikus ügyintézése is.

A törvény célja ezzel többek között a hatékonyabb adatgazdálkodás: az adminisztráció egyszerűsítése, az egymást átfedő adatszolgáltatási kötelezettségekből fakadó adatduplikációk megszüntetése, a naprakész információk közlése, valamint a hatósági bizonyítványok átláthatóságának biztosítása. A jogszabályi változással szeretnék elérni a hazai borok itthoni és külföldi értékesítésének növekedését, a tisztességes piaci verseny erősítését és a visszaélések lehetőségeinek a szűkítését.

Az adminisztrációs rendszerek átalakításán túl az új jogszabály olyan eszközöket biztosít a szőlő- és bortermelők helyi közösségei számára, amelyek a rugalmasabb szabályozás és a minőségi termelés irányába hatnak. Ezek alkalmazásáról minden esetben a helyi közösségek dönthetnek. Szabadon árusítható lesz viszont a murci, azaz nem kell forgalombahozatali engedélyt kérni hozzá, és nem szükséges a laboratóriumi vizsgálat elvégeztetése sem.

Kisüzemet kevésbé érint

– Közel ötezer hegyközségi tagot érint az új bortörvény Tokaj-Hegyalján. Komoly változásokat a kisüzemi bortermelők és a 10 hektár alatti termelők nem érzékelnek majd a törvény életbe lépésével – mondta a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának elnöke, dr. Molnár Péter. Fontos eleme az új szabályozásnak, hogy a hegybírókon keresztül az érintettek felkészült ügyfélszolgálatot kapnak az ügyeik intézésére. A hegybírók jelentik a szőlész-borász szakigazgatásnak az első lépcsőjét, náluk kezdődik az egyablakos ügyintézés.

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa a napokban fogadta el a 2021. évi szüret folyamán a borszőlő felvásárlására vonatkozó piacszervezési intézkedéseket, megtartva annak az eddig alkalmazott három alappillérét: a szerződéses kötelezettséget, a felvásárlói vagy értékesítői nyilvános ajánlattétel lehetőségét, valamint a borvidékek által jóváhagyott árelőrejelzést.

Árelőrejelzés készül

Az új bortörvény által bevezetett borgazdasági egység fogalma a piacszervezési intézkedésbe is beépült: a kapcsolt vállalkozások, a családi, rokoni kapcsolatokra épülő közösségek tagjai közti felvásárlások kikerültek az intézkedés hatálya alól. Az ilyen gazdasági szereplők bejelenthetik a hegybírónál, hogy borgazdasági egységen belül értékesítették vagy vásárolták a szőlőt, így mentesülhetnek a kötelezettségek alól.

Tokaj-Hegyalján a felvásárlási árakról a napokban szavazott a hegyközségi tanács, így megszülethet az idei szőlőár-előrejelzés. Molnár Péter kifejtette: mindenkinek az az érdeke, hogy szőlőtermelésből hosszú távon, kiszámítható módon lehessen megélni. Maga is azt a véleményt képviseli, hogy a szőlőtermelőknek a művelési költségét és a befektetett munkáját meg kell fizetni.